Murillo
Murillo (ejtsd: murillyo), 1. Bartolomé Esteban, spanyol festő, szül. Sevillában 1617 dec. végén (megkeresztelték 1618 jan. 1.), megh. u. o. 1682 ápr. 3. Juan del Castillo, Pedro de Moya, Velazquez voltak a festészetben tanítói. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy az Alcazar, a Buen-Retiro és az Escorial festményeit tanulmányozza. Szorgalmasan másolta Tizian, Paolo Veronese, Rubens, Ribera és Velazquez műveit. 1645-ben pedig, művészetében megerősödve, visszatért szülővárosába. Itt először is, 1648-ban a ferencrendiek kolostora számára fest 11 képet (legismertebbek: Az angyalok konyhája, Páris, Louvre; Szt. Klára halála, Drezda; Alcalai szt. Diego, Curtis, New-York), melyek még némileg magukon viselik a tanulmányozott mesterek jellegét. Önálló, rendkivül bájos képe a Mária születése (1655, Louvr); a leghiresebbek egyike pedig az 1656. festett Padovai szt. Antal látomása a sevillai székesegyház keresztelő kápolnájában, melyben hatásosan és művészileg egyesítette a földi elemet a földöntulival. 1660. alapították a sevillai akadémiát, melynek ő azonnal elnöke és igazgatója lett. A tanítványok nagy száma sereglett köréje. 1665. festett a S. Maria la Blanca-templom számára nagy képeket, melyek most szét vannak szórva. A leghiresebb közülük a madridi akadémiában levő Álom címü kép; pompás szinezésénél, eszményi fölfogásánál és az egyes alakoknak mégis valószerü ábrázolásánál fogva legszebb műveinek egyike. 1670-80. alkotó erejének magaslatán állott. 1670-74. keletkeztek a sevillai Caridad-kórház templomának képei, melyek közül három: Mózes vizet fakaszt a sziklából; A kenyér és hal csudás megszaporítása és a Betegeket szállító San Juan de Dios még ugyanott van, mig a többi különféle gyüjteményekbe került. Ezek közül különösen hires a Magyarországi szt. Erzsébet a madridi akadémiában (L. az Erzsébet cikk ábráját). A következő években, 1676-ig festette 21 remek képét a sevillai kapucinuskolostor számára, melyek közül 17 most a sevillai muzeum fődísze. Ebben az időben keletkeztek a Venerables Sacerdotes kórháza számára festett képek is, ezek közt a Louvre hires Concepcionján kivül a budapesti országos képtárban levő gyönyörü nagy festménye (777. sz.), amelyen ismét olyan nagy művészettel egyesíti a papok földi alakjait a kenyeret osztogató Jézus és anyjának mennyei megjelenésével. Ugyanabból az évből való az augusztinusok sevillai kolostora számára festett néhány képe, igy: Szt. Ágoston lángoló szivet nyujt át a gyermek Jézusnak; A Szentháromság megjelenik szt. Ágostonnak (sevillai muzeum). 1682. Cadixba utazott, hogy az ottani kapucinusok temploma számára megfesse a szt. Katalin eljegyzését ábrázoló nagy oltárképet. Még mielőtt munkáját befejezte, leesett az állványról és ez az esés okozta halálát. Utolsó művét, mely a leszebbek egyike, tanítványa Osorio fejezte be. Mintegy 400 képet festett. Említett művein kivül különösen nevezetesek a spanyol népéletből vett pompás, realisztikus, finom humoru ábrázolásai, többnyire koldusgyermekek, virágárusleányok, polgárleányok (Louvre; London, nemzeti képtár; Szt. Pétervár, Eremitage; hágai muzeum; madridi muzeum; müncheni képtár; Dulwich College stb.). Képmásokat is festett, melyek közül csak saját arcképét említjük Spencer lordnál (Althorpe), és egy férfi képmását a budapesti orsz. képtárban (781. sz.). A Madonnát, a szent családot is gyakran ábrázolta egész keresetlenül, természetes realizmussal. A madridi muzeum ilyen nemü szent családján kivül ide tartozik a budapesti országos képtárban A szent család menekülése Egyiptomba (775. sz.) és főleg a Szent család (779. sz.). Ugyanott van 1675-ből egy Madonna zenélő angyalokkal (780. sz.). Legszebb eszményi fölfogásu képei közé tartozik a madridi muzeumba levő világhirü Ni-os de la concha (a gyermek Jézus Keresztelő Jánossal). Velazquez mellett M. a legkiválóbb alakja a XVII. sz.-beli spanyol festészetnek.
2. M., spanyol államférfi, 1. Bravo-Murillo.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
