Magnéziumkarbonát,
Magnéziumkarbonát, szénsavas magnézium. A magnéziumnak egy szabályos, egy savanyu és több bázisos karbonátja ismeretes. A szabályos M. (MgCO3), mely a természetben mint magnezit fordul elő, ugy készül, hogy a magnéziumszulfátoldatot nátriumhidrokarbonát-oldattal elegyítik és 160-170°-ra melegítik, a keletkezett csapadékot leszűrik és megszárítják. A szabályos M. tiszta vizben oldhatatlan; kis mennyiségben oldódik szénsavtartalmu vizben, de ekkor magnéziumhidrokarbonáttá (MgH2(CO3)2) alakul át, mely az u. n. kemény vizekben is előfordul. A bázisos M.-ok mint csapadékok előállanak akkor, ha a magnéziumsók oldatát az alkali fémek karbonátjainak oldatával elegyítik. Ezeknek összetétele függ az oldatok töménységétől és hőmérsékletétől. A bázisos M.-ok közül egy magnézium carbonicum hidroxydatum (magnesia alba) a magy. gyógyszerkönyvben hivatalos szer, mely az említett módon készül, de forró oldatokkal; képlete 3MgCO3.Mg(OH)2+3H2O. Fehér szinü, igen könnyü por, vizben nem oldódik, savak pezsgés közben (széndioxid) igen könnyen oldják. Gyógyszerül és a magnéziumoxid előállítására használják, ezért rézzel, cinkkel stb. fertőzöttnek lenni nem szabad. A magnézium karbonátjai izzításkor kivétel nélkül elbomlanak és széndioxid (esetleg viz) távozása közben magnéziumoxidot hagynak hátra.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
