Lao-ce,
Lao-ce, hires khinai bölcsész, a taók szektájának alapítója, L., kinek neve khinaiul öreg gyermeket jelent, mert tisztelőinek hite szerint szakállal jött a világra, egy mély értelmü, de igen homályos stilusu filozofiai művet, Tao-te king-et (a tao v. az erény kánonja) irt. Születése Kr. e. 565., még a Konfucius előtti korba esik. Ez utóbbi nagy tisztelője volt L. tanának, de annak igazi értelme épp ugy rejtve volt előtte, mint a Tao-cék (tao a. m. erény, ce a. m. tanító) filozofiai iskolájának követői előtt. A Tao-te-king-ben az emberiség főcéljául az erényhez, az örök és megfoghatatlan Tao-hozi közeledés van feltüntetve. Konfuciussal ellentétben semmibe sem veszi a fennálló szokásokat és törvényeket. Szektája, érthetetlen tanával - a tao értelmezése ugyanis tág tért nyitott a legbadarabb agyafurt okoskodásnak - csakhamar bohóckodássá fajult. Franciára először Stanislas Julien fordította; Le livre de la voie et de la vertu (Páris 1842). Németül Strauss (Lipcse 1870) és Plänkner (Aus dem chines. übers. und erklärt, u. o. 1870) tolmácsolták.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
