Lángelme,
Lángelme, lángész (franc. génie), általában: elmebeli erőnek, készségnek a rendest messze meghaladó foka. Minthogy azonban ezek a kifejezések: elmebeli erő, készség stb. határozatlanok, lévén az elmebeli erőnek sokféle nyilvánulása, mintegy része; minthogy továbbá az erő mérésére objektiv, pontosan meghatározható mértékünk nincs: amaz általános meghatározás sokféle részletes magyarázatot követel s az egyéni felfogásnak tág tért nyit. Ami az elmebeli erő fokát illeti, joggal mondhatni, hogy a L.-t azon ismerni meg, hogy a maga terén újat, eredetit alkot, hogy erős egyéniség lévén, nem utánoz másokat, legföllebb kezdő korában, hogy maga-magát érvényesíti, a maga bélyegét nyomja alkotásaira. A L. nem másoló, hanem új mintákat alkotó erő. Minthogy pedig nem a tudatos reflexió alkot újat egyik terén sem az emberi tevékenységnek, mert ez csak a már alkotottat elemzi, alkotó részeire bontja, megérti: joggal mondotta már Kant, hogy a L. öntudatlanul, mint a természet, alkot; működéseiben van önkénytelenség, közvetetlenség; amit ihletnek mondanak, nem egyéb mint az öntudatlanul a lélekben alakulónak a tudatba jutása. Látnivaló azonban, hogy ezen a téren biztos kriteriumok, határvonalak megállapítása bajos dolog. Hogy mi új valamely téren és nemcsak új, hanem mintaszerü, becses: nem mindig világos; újnak alkotása nem is függ mindig a szubjektiv elmebeli erő fokától, hanem az illető művészet v. tudomány objektiv állapotától és a körülményektől. Általában igaz marad, hogy leginkább a művészetekben van alkalma a lángésznek megnyilatkozni.
Az az újabban sokat vitatott kérdés, van-e rokonság a L. s őrültség közt (Lombroso s mások), bajosan dönthető el. A legnagyobb lángelmék lelkileg is a legegészségesebb emberek. De tagadhatatlan, hogy a tulságos nagy elmebeli erőben, erős képzelő tehetségben veszedelmes ingerek és csábítások vannak, melyek a lelki élet bomlására vezethetnek; hasonló hatással van a tulságig fokozott szellemi munka, melyre a L. vagy nagy tehetség inkább hajlandó. Azonban ne feledjük, hogy ezeknek a veszedelmeknek fokozott szellemi energia erősebben tud ellentállani is. Lélektani és fiziologiai ismereteink e téren sokkal kezdetlegesebbek, hogy egyebeket ily általános megjegyzéseknél és tapasztalatoknál mondhatnánk. Milyen alkata az elmének s mily föltételei az agyvelőnek tesznek valakit L.-nek, nem tudjuk; csak a rendkivülit neveztük igy; s ma sem tudunk ebből sokkal többet, mint amit Kant az Itéleterő kritikájában róla mondott.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
