Láng,
Láng, 1. Adolf Ferenc, botanikus, szül. Pesten 1795., megh. Nyitrán 1863 november 23. Gyógyszerészi oklevelét Pesten 1812. szerezvén meg, 1832. Nyitrába költözködött, 1858. a magyar tudományos akadémia levelező tagja lett. Iratai: Nuntiumpro Entomologis (Pest 1822); Enumeratio planatarum in Hungaria sponte nascentium, quas in usum botanicorum legit (u. o. 1824), melylyel növénygüjtéseit kereskedésbe bocsátotta. Továbbá: Orömzengzet a magyar orvosok és természetvizsgálók Pesten tartott nagygyülésére (u. o. 1841). Ugyanazon alkalomból kiadta: Górcsői növényterményekről, melyek mint élődiek az élő emberen előfordulnak; valamint Rövid physiognomiája a növényországnak Magyarhonban; valamint u. o. Bemerkungen über d. Tilia petiolaris; a következő évben pedig Specierum novarum descirptio, u. i. A Flora 1827. évfolyam III. mellékleteképen tőle jelent meg Illuszratio plantarum herbarii Florae ruthenicae. Egy-két kéziratát a magyar nemzeti muzeum őrzi. Szerkesztette 1848-ban a Gyógyszerészeti Hirlapot és Nagy Józseffel 1856-tól 1857-ig a Magyarhoni Természetbarát c. folyóiratot (német nyelven is: Der Naturfreund von Ungarn), de kellő pártolás hiján csakhamar abbanhagyta. Életrajzát a Gyógyszerészi Hetilap 1863. évi 50. sz. és Knöpfler Vilmos dr. a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatainak 1866. évi XI. köt. adta ki.
2. L. Fülöp, énekes, szül. Nagy-Kanizsán 1838. Szülői a kereskedelmi pályára szánták, de a művészet iránti érzék korán kifejlődött benne s végre is e pályára szánta magát. Szép bariton hangja feltünt a szakértőkörökben s azok biztatására Bécsbe ment, hol Rossi és Léwy Rikárd vezetése alatt művelte magát. Első szinpadi sikereit Lembergben aratta, majd Hamburgban, Hannoverában, Berlinben, Rotterdamban és Bécsben vendégszerepelt, honnan a bajor király meghivására Münchenbe lett szerződtetve az udvari szinházhoz, hol különösen kitünt, mint értelmes Wagner-énekes. Majd két évet töltött a müncheni szinháznál, honnan rövid időre Nürnbergbe ment, mig végre a 70-es években a nemzeti szinház kötelékébe lépett, melyben közel 20 évet töltött. L. az új operaház megnyiltával is tagja maradt operánknak s attólcsak a 90-es évek elején vált meg, jól megérdemelt nyugdíjba vonulva.
3. L. Ignác, jogtudós, szül. Győrött 1812 jul. 31., öngyilkos lett Budapesten 1864 márc. 26. Gimnáziumi tanulmányai végeztével a cisztercita-rend tagjai közé lépett s a noviciatust Zircen töltötte. A bölcsészeti tanulmányokat, mint e rend tagja, Egerben hallgatta, de 1839. kilépett, s ekkor jogot tanult. Ügyvédi vizsgát 1836. tett Pesten, hol csakhamar a legelső főrangu családok ügyvédje lett. Egy ideig mint hirlapiró is működött, s az 1841. megindult Pesti Hirlap munkatársa volt. 1848. Pest város főkapitányává választotta meg. 1859. a pesti nemzeti kaszinó igazgatója, 1861. pedig az országbirói értekezlet egyik jelentékeny kinevezett tagja volt.
4. L. Lajos, statisztikus és politikus, szül. Budapesten 1849 okt. 13., a középiskolák elvégzése után Berlinben és Párisban töltött néhány évet. Hazatérve hirlapiró lett s 1878. a szákosi, később a pápai kerületben választatott meg képviselővé. 1880 óta az Ellenőr, 1882. a Nemzet szerkesztője lett, de az utóbbit csak pár hónapig vezette, mert 1883. a tudományegyetem statisztikai tanszékére neveztetett ki. 1890. a pénzügyminisztériumban államtitkár lett, de már 1893. visszalépvén, újból az egyetemen folytatta előadásait. 1883. az akadémia tagja lett s mint ilyen 1892 óta a nemzetgazdasági bizottság elnöke. Több kisebb munkáin kivül 1884-ben 2 vaskos kötetben Magyarország statisztikája c. munkáját irta meg s több nemzetgazdasági művet fordított magyarra. Részt vett Buckle nagy művének s 1872-ben Büchner Erő és anyag címü művének fordításában.
5. L. Paulina, énekesnő, szül. Budán 1820., megh. 1849. Több hangversenyben feltünt szép rokonszenves szoprán hangjával s a nemzeti szinház akkor fejlődő operájához 1839. szerződtették. Kedvelt művésznője volt a közönségnek, de 1841. már megvált tőle, nőül menvén Ábrányi (Eördögh) Emilhez (l. o.). Fia Ábrányi Lajos festőművész.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
