Lamettrie
Lamettrie Julien Offray de, francia filozofus, szül. Malóban 1709 dec. 25., megh. Berlinben 1751 november 11. Apja papnak szánta s Párisba küldte, ahol a janzenistáknál tanult. De az ifju közben nagyon megszerette az orvosi tudományt, doktor lett s egy ideig mint gyakorló orvos működött. 1733. Boerhave, a nagy lejdai orvos hirneve Lejdába vonzotta, ahol L. tovább képezte magát. Visszatérve hazájába, Boerhave néhány munkáját franciára fordította és aztán szülővárosában mint gyakorló orvos nagy sikerrel működött. 1742-ben Párisba ment, ahol katonai orvosi állást nyert a testőrségnél, s mint ilyen a német háboruban is részt vett. Itt történt, hogy heves lázrohamban feküdve, maga magén megfigyelte, hogy a vértódulás mily hatással van a gondolkodásra s ahhoz a meggyőződéshez jutott, hogy a gondolkodás csak az ember testi gépezete alkatának eredménye. Ezt a gondolatot fejtegette részletesen az anatomia segítségével Histoire naturelle de l'âme (Hága 1744, Oxford 1747) c. művében, mely nagy botrányt keltett s melyet a parlament rendeletére a hóhér nyilvánosan elégetett. Minthogy azonfelül ugyanakkor egy barátja érdekében a párisi orvosokat éles szatirában megtámadta, előkelő barátjai azt tanácsolták neki, hogy térjen ki az ellene kitörni készülő nagy zivatar elől. L. 1746. Lejdába szökött, ahol a sarlatán és tudatlan orvosok ellen új szatirát irt. 1748. megirta Homme - machine (magyarul Az ember - gép címen átdolgozta Kriegler Mór, Győr 1875) c. csakhamar hirhedtté vált művét, melyet minden oldalról megtámadtak. E mű kiadása után Hollandiában sem volt maradása; ekkor II. Frigyes porosz király adott neki menedéket, felolvasónak fogadta s akadémiájában is adott neki állást. II. Frigyes maga irt róla emlékbeszédet (Hága 1753) s kiadatta filozofiai műveit (Berlin 1751, 2 köt.). L. igen következetes materialista. Már a Lélek természetrajzában (1745) kifejezi, hogy a tudás mezején az érzékek az egyedül megbizható kalauzok: «ezek az én filozofusaim». Minden gondolat érzetekből ered. Továbbá kifejti, hogy a gondolkodó való nem lehet egyéb mint anyagi mivoltu. V. ö. Lange, Geschichte des Materialismus (lserl. 1873); Quépat, Essai sur L., sa vie et ses oeuvres (Páris 1873); Du Bois-Reymond, L. (Berlin 1875).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
