Kunoss
Kunoss Endre, lirai költő, iró és hirlapiró, szül. Hetyén (Vas) 1810., megh. Kálozon (Fejér) 1844 jun. 22. A bölcsészetet és jogot Győrött elvégezvén, Pesten ügyvédi vizsgálatot tett és hosszasabban utazott Németországban; ez alkalommal Vajda Péterrel ismerkedett meg, kinek a természetért rajongó lelke K.-ra nagy hatással volt. Pestre telepedvén, Ney Ferenccel, Stancsicscsal, Kovacsózyval benső barátságot kötött. Politikai irói pályáját 1836. a Kovacsóczy lapjában (Jelenkor) kezdet meg és egy évig a lapnak szorgalmas munkatársa volt, utóbb a Hirnök segédszerkesztője, majd a Világ (szerk. Császár Ferenc) tárcairója volt. Beteges volt és rossz anyagi viszonyok közt élt. Nevelő lett Zichy Ödön, majd Batthyány gróf családjánál. Ezalatt sok verset irt a lapokba, melyek az Athenaeum korának jelesebb ifju lirikusai közé emelték; dalainak forrása Horváth Nina iránt érzett szerelme volt, kivel levelezett. Dalaiban borongó hangulat, csüggedés, lemondás, szenvedés nyilatkozik; külső formájukat ritka csin és tisztaság jellemzi. (Legismertebbek: Képeddel alszom el ... és Kitárom reszkető karom ... kezdetü dalai.) Verseit gyüjteményekben is kiadta: Dalfüzér (Pozsony 1840) és K. versei (2. bővített kiad. Pest 1843). Amellet irt egy drámát és több kézikönyvet: Alapvonatok a honi nevelés köréből (Pest 1833); Szófüzér (u. o. 1834, új szók és fölélesztett szók jegyzéke volt, 2-ik és 750 szóval bővült kaidása Kassa 1835, 3-ik kiad. u. o. 1836, 4-ik kiad. pest 1843, német címmel is megjelent); Gyalulat, vagyis megmagyarosított jegyzéke azon idegen szavaknak stb. (Pest 1835, németül is: Fremdwörterbuch der ung. Sprache); Honi törvénytudomány, I. oszt. Polgári magánjog (Pest 1838); Dajkakönyv (Buda 1842, 2. kiad. Pest 1843); A selymészet kézikönyve (u. o. 1843). 1838. Vajda Péterrel megindította a Természet cimü folyóiratot. 1842. Zichy Domokos gróf veszprémi püspök rácalmási birtokának 14-ed részét ajándékozta neki. Táblabiróságot is nyert. Az 1843. pozsonyi országgyülésen távollevők (Batthyány Zs. gróf és Zichy György gróf) követeként volt jelenés a Hirnök címü lapba irt kedvelt országgyülési tudósításokat; amellett még mindig tanított a Batthyány-háznál. A megfeszített munka végkép aláásta egészségét. Pestre tért vissza, onnan pedig 1844 máj. 22. a gróf Zichy-család meghivására falura ment Kálozra, ahol egy hónapi szenvedés után élte delén meghalt. Hattyudala az Egy koporsó felett címü vers volt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
