Karolina,
Karolina, 1. K. Amália Erzsébet, angol királyné, Károly Vilmos Ferdinánd braunschweigi herceg és Auguszta hercegnő második leánya, III. György angol király nővére, szül. 1768 máj. 17., megh. 1821. augusztus 7-én. 1795. a walesi hercegnek, a későbbi IV. György angol királynak neje lett, de házassága az első pillanattól kezdve szerencsétlen volt, noha 1796. egy leánykája született, melynek törvénytelen voltát férje utóbb hasztalan iparkodott bebizonyítani. Midőn megtudta, hogy csapodár férje rendszeresen megcsalja, 1814. angol grófok és grófnők kiséretében (kik között azonban férje által fogadott kémek is voltak), a kontinensre utazott. Utazásai közben Olaszországban, különösen Murt nápolyi király udvarában fesztelen és az etiquette szabályait sértő viseletet tanusított és határtalan tánckedvével előbb derültséget, majd botrányos feltünést okozott. Végül pedig egy Bergami nevü olasz inassal szerelmi viszonyt kötött, kit főkamarásává emelt. Kisérői erre lassankint elhagyták és Angliába vitték kalandjainak hirét. Férje, ki 1820. trónra lépett, mindenáron szabadulni óhajtott nejétől, és 50,000 font évi díjat ajánlott fel K.-nak, ha rangjáról lemond és nem tér többé vissza Angliába. K. azonban erről hallani sem akart és midőn Angliába visszatért, az ellenzék és különösen London lakói tüntetően üdvözölték. A király erre válópört indított K. ellen, de Brougham lord ékesszólása és a király népszerütlenségére és gyalázatos életmódja arra birták a felsőházat, hogy K.-át felmentse. Nemsokára K. súlyosan megbetegedett és mellőztetését fájlalván, meghalt. Tetemét Braunschweigbe vitték. V. ö. Nithinghale, Memoirs of Queen Caroline (1820); Histor. Denkwürdigkeiten und Aktenstücke aus dem Leben und über den Prozess der Königin K. (Lipcse 1821); Ompteda báró (követ és kém) emlékiratai (1895).
2. K. Henriette Krisztiána, hessen-darmstadti őrgrófnő, szül. Bergzabernben 1721 márc. 9., megh. 1774 márc. 30. III. Keresztély zweibrückenbirkenfeldi herceg leánya; 1741. nőül ment Lajos hessen-darmstadti örökös herceghez, aki 1774. porosz szolgálatba állott. Mikor 1768-ban férje IX. Lajos néven őrgróf lett, K. áldásos hatást gyakorolt a kormányzásra. Moser az ő befolyása révén lett miniszter s a darmstadti udvart az ő idejében Herder, Goethe, Wieland, stb. látogatták. Nagy Frigyessel, akit nagyrabecsült, K. levelezésben is állott. Kortársai a «nagy őrgrófnő»-nek nevezték. Sírkövére Nagy Frigyes ezeket a szavakat vésette: «Femina sexu, ingenio vir». V. ö. Walter, Die grosse Landgräfin (Darmstadt 1873).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
