Kamara
Kamara v. kamra, kisebb-nagyobb, födött és elzárható, de nem fűthető helyiség, mely lakásul csak kivételesen (cselédség részére háló-K.), inkább bizonyos tárgyaknak raktározására szolgál, mint p. élés-K., fás-K., szerszám-K. stb. Céljához képest szabják meg nagyságát és belső berendezését; mig p. a fás-K. egyszerü deszkákból összerótt helyiség is lehet, addig gazdagabban fölszerelt istállók szerszám-K.-ja keményfa-padozattal, magas lamberiával (hogy a szerszámok könnyen ne rozsdásodjanak) bir, sőt néha fűthető is.
K., a közjogban
többféle értelemben használtatik; néha az országgyülés megjelölésére általában, mint törvényhozó K., különösen, ha ez egy testületben működik. Máshol meg az országgyülés mind a két elemének megjelölésére, igy Franciaországban az 1814-iki restauráció után: pairek K.-ja, képviselői k.; valamint a köznyelv is gyakran használjja ebben az értelemben. De a mai alkotmányokban legszokásosabb a nép szabad választásából alakuló országos képviselők testületére alkalmazni, igy a mai francia, olasz, portugál, spanyol, román stb. alkotmányokban. Nálunk (és Angliában) ide vonatkozólag a legális műszó: ház. Az irodalom pedig azt a rendszert, amelyben az országgyülés egy, avagy két külön testületen működik, egy v. két K. rendszerének nevezi. Továbbá a K. jelenti még az állam (fejedelem) vagyonának, pénzügyeinek igazgatásával megbizott hivatalt, hatóságot, tehát a kincstárt és hivatalait. Innen néha a pénzügyi tudommányokat K.-i tudományoknak, kameraliáknak is nevezik. Nálunk 1848 előtt az állami pénzügyek kezelésével megbizott kormányszék, a magyar királyi udvari K. volt, melyet I. Ferdinánd állított föl. Hatásköre, a hadi adót nem számítva, az összes közjövedelmek igazgatására kiterjedt; igy a korona-, kincstári jószágokra, só- és bányaügyekre, harmincadokra, posta-regálékra, valamint a szabad királyi városok gazdasági életének felügyeletére. Alája voltak rendelve: a selmeci főkamaragrófi hivatal a besztercebányai K.-val és a körmöci, szomolnoki, nagybányai bányahivatalokkal; továbbá a bánsági bányaigazgatóságok; a kassai, temesi, szepesi, zágrábi, máramarosi és zombori K.-i adminisztrációk, a harmincad- és sóhivatalok. Keletkezésekor a bécsi udvari K.-val szemben alárendelt helyzetbe jutott, de országgyüléseink függetlenítését sürgetik és annak biztosítására számos törvényt alkotnak. A K. élén egy világi rendü elnök (camerae praeses) és egy alelnök állott, akik a K.-i tanácsokkal, kettő a főúri rendből, 10-11 a köznemesi rendből kinevezve, vezették a kormányszékügyeit.
K., az elülről töltendő lövő fegyvereknél a cső üregének leghátsóbb, a lőpor befogadására szolgáló, a csőüreg többi részeinél kisebb átmérőjü része.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
