Kályhafiók,
Kályhafiók,
1. ábra. Magyar kályhafiók a XIV. századból.
a cserépkályha alkotó része: rendesen négyszögü, kivül mázzal borított, égetett agyaglemez, a kályha belsejje felé fordított oldalán a széleken 5-8 centiméternyire fölálló szegélylyel, melyeknek segélyével a fiókokat pontosan egymáshoz illesztik s a hézagokat agyagtapaszszal kikenik.
2. ábra. Magyar kályhafiók a XVI. századból.
Néha a K. háta is egészen a szegélyek szinéig agyaggal van kitöltve. Vannak közönséges K.-ok, sarokfiókok (melyek a kályha sarkait alkotják), párkányos fiókok és frízes fiókok.
3. ábra. Magyar kályhafiók a XVI. századból.
A K.-nak külső, mázas oldala vagy mélyített és domborművesen díszített, vagy egészen sima; az első eljárás helyesebb, met a fiók ugy elkészítve több meleget sugároz ki.
4. ábra. Magyar kályhafiók a XVII. századból.
A máz leginkább barna és zöld, csak később fehér; a XVI-XVII. sz.-beli német, különösen pedig a hires svájci K.-ok sokszor egészen polikrom díszítésüek. Ugy a németek mint a svájciak a K.-oknak domborműves v. festet díszítésében sokszor nagy művészetet fejtettek ki (l. a Keramiká-hoz mellékelt kép 1. ábráját). A magyar K.-ok vagy rokonok a hasonkoru németekkel, vagy - mint p. Erdélyben - keleti befolyás alatt állanak; részben mázatlanok, részben egyszinü mázzal - a XVI. sz.-ban sokszinüvel is - borítvák.
5. ábra. Magyar kályhafiók a XVIII. századból.
Magyar specialitás a csillám-pikkelyekkel behintett mázatlan fiók. Díszítésük néha figurális, leginkább azonban ornamentális. Az eddig ismert legrégibb magyar K.-töredék a XIV. sz. végéből származik s az orsz. iparművészeti muzeum tulajdonában van; erősen égetett, mázatlan vörös cserép, rajta igen lapos, de éles körvonalu, domboru műben egy vágtató kunlovas l. 1. ábra). A nagyszebeni Bruckenthal-felé gyüjteményben vannak a XV. sz.-ból származó alakos K.-ok. A 2. ábra egy XVI. sz.-beli alakos, a 3. ábra egy XVI. sz.-beli növényi ornamenttel díszített K.-ot ábrázol; a 4. ábra a XVIII., az 5. ábra a XVIII. sz.-ból származó K. díszítését mutatja.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
