Kalotaszegi nyelvjárás,
Kalotaszegi nyelvjárás, a Királyhágón tuli (nem székely) nyelvjárások közt az egyetlen, mely még ismeri az ë hangot, ámbár valamivel nyiltabban ejti, mint p. a Dunántul. Egyéb tekintetben jobbára a felső-tiszai nyelvjáráshoz hasonlít (l. o.). Csakis az igeragozásban látunk néhány kizárólag erdélyi sajátságot feltünni, mint p. a teljesebb 3-ik személyt egyes igéknél: mëgyen, mënyen, viszen, lëszen, továbbá az elbeszélő mult és többféle összetett igeidő használatát: kére, irék, vevém; ad vala, irt volt stb. Használja még a -ni helyhatározó ragot is hol és hova kérdésre: menyek a papni, anyámni vót. Érdekes hangváltozása e nyelvjárásnak, hogy s előtt az l helyett r-et ejt: erső (első), berső, ferső, arsó, hátursó, kürső fersing (felső ing), V. ö. Balassa József, A magyar nyelvjárások (1891).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
