Jenő
Jenő (Eugen), négy pápa neve.
1. J., szent (I.), római származásu. 654 aug. 10-én választatott pápává, meghalt 653-ban. Követeket küldött Konstantinápolyba a görög egyház egyesítése céljából, mely azonban nem sikerült.
2. J. (II., 824-827), Lőrinc diakonus ellenében választották pápává. Hódolati esküt tett a császár, mint Róma védője iránt s határozatba ment, hogy ezentul pápák csakis hasonló eskü letétele után konszekráltassanak. A szent képek tisztelete kérdésében a 2-ik niceai egyetemes zsinat (787) határozataihoz tartotta magát. 826. zsinatot tartott Rómában, hol az egyházi fegyelem helyreállítása, a teologiai tudományok előmozdítása, iskolák és zárdák építése végett határozatokat hozott. Az istenitéleti vizpróba behozatala tévesen tulajdoníttatik neki.
3. J. (III., 1145-53.), született Pisában, előbb Bernát néven a római szt. Anasztáz nevü cisztercita zárda apátja volt; buzgó tanítványa volt clervauxi szt. Bernátnak. Egy népfölkelés alkalmával Rómából menekülnie kellett. Viterbóból a 2. keresztes hadjáratot hirdeté, melyet III. Konrád császár és Lajos francia király indított a Keletre. Távolléte alatt az arnoldisták (bresciai Arnold hivei) féktelenül garázdálkodtak. J., ki eleintén szelid eszközöket használt, végre a tivoli sereg segítségével legyőzte őket, s nagy ünnepélylyel vonult be Rómába, honnan azonban a lázadók miatt 1146. csakhamar megint távoznia kellett s Franciaországba ment. A következő évben Párisban zsinatot tartott, 1148. pedig Rheimsban tartott zsinatot, hol néhány egyházfegyelmi rendszabályt alkotott. 1149-ben Roger sziciliai király visszahelyezte őt székébe, de a még meg nem tört köztársasági forradalmárok boszuja elől már a következő évben ismét futnia kellett. 1153. bekövetkezett haláláig többnyire Róma szomszédságában, Campagna különböző helyein lakott. 88 levele maradt fönn. Az ő számára irta szt. Bernát a hires De consideratione libri V. cimü munkát, melyben a pápának az egyház kormányzatára vonatkozó utasításokat ad.
4. J. (IV., 1431-47), szül. Velencében 1383., családi nevén Condolmiere Gábor; előbb a coelestini kongregáció tagja volt. XII. Gergely pápa által sienai püspökké, 1408. pedig bibornokká neveztetett ki; V. Márton alatt anconai és bolognai követ, végre Márton halála után 1431 máj. 31. pápává választatott. Jul. 23. nyittatott meg a baseli zsinat. A Fülöp milanói herceg által föllázított római nép elől Firenzébe menekült, hol egy évig (1434) maradt s Zsigmond császárt 1433. ő koronázta császárrá, kinek halála után a görögöknek kilátásba helyezett részvételére való tekintetből 1438 jan. 8. Ferrarában nyitott meg egy zsinatot, mely a kitört pestis miatt a következő évben Firenzébe tétetett át (l. Firenzei zsinat). Azonban néhány rakoncátlan püspök, élükön d'Allemand arlesi bibornok-érsekkel, Baselben maradt s törvénytelenül folytatta az üléseket, sőt a pápát 1439 junius 25. letettnek nyilváníták és helyébe V. Felix név alatt VIII. Amadeus szavójai herceget választották pápává. III. Frigyes császárnak Aeneas Sylvius tanácsosa és Cusa Miklós által 1446. sikerült a J. ellenfelét kiengesztelni s V. Felixtől elpártolásra birni. J. a bibornokok akarata ellenére a fejedelmeknek többrendbeli engedményeket tett, de halála előtt néhány nappal, 1447 febr. 6. bullát bocsátott ki (az u. n. Salvatoria), melyben kijelenti, hogy ha a németeknek adott engedményekben netalán valamely kánon-ellenes intézkedés foglaltatnék, azt már eleve semmisnek nyilvánítja. Nemsokára ezután (febr. 23.) meghalt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
