Jelzivavetpol,
Jelzivavetpol, 1. 1867. alkotott orosz kormányzóság Erivan, Tiflisz, Dagesztan, Baku és persia közt, amely utóbbitól az Arasz választja el 44 136 km2 területtel, 729 876, 1 km2-re 15 lak. A Kur 2 egyenlőtlen részre osztja; a balparti részt a Kaukázus, a Boz-dag és Akhdib egészen beágazzák; a Kaukázusban van a legmagasabb csőcs, a Bazar-duiz (4575 m.), a Boz-dag átlagos magassága 1000, az Akhdibé 400 m. A jobbparti részen a Koskar (3380 m.) a legnagyobb hegy. A Kur környéke sik, sok helyen homokos; a Kur nagyobb mellékvizei a Gondsa és az Alazan, 5 kis tó is van benne. Az évi középhőmérséklet J. városában 13°. Gabonanemüekben (buza, árpa) kivül gyümölcs, szőllő, dohány a főtermék. A házi állatokon kivül sok selyemhernyót is tenyésztenek. Az egyedüli bányatermék a réz. A lakosoktatárok (56%), örmények (35,4%), kurdok (4,6%), lezgiek, oroszok, stb. Az egyedüli jelentékenyebb iparág a szőnyegszövés. 8 járásra oszlik, ezek: J., Nukha, Kazakhszki, Szangezurszki, Susa, Aresszki, Dsevansirszki és Dsebrailszki. - 2. J. (Gandsa), az ugyanily nevü kormányzóságnak és j.-nak székhelye, 170 km.-nyire Tiflisztől, a Gandsa és vasut mellett, 458 m. magasban, (1891) 20 794 lak. (54% tatár és 43% örmény), dohány-, pamuttermeléssel és selyemhernyótenyésztéssel, kocsi- és posztókészítéssel, környékén nagykiterjedésü romokkal. J. már a XI. században fennállott 1235. a tatárok, 1804. pedig az oroszok foglalták el Cicianov vezérlete alatt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
