Jedlik
Jedlik Ányos (tulajdonképen István, Ányos a szerzetesi neve), magyar fizikus, szül. Szémőn (Komárom vmegye) 1800 január 13. Gimnáziumi tanulmányait Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. 1817. Pannonhalmán szt. Benedek rendébe lépett; növendékéveit Pannonhalmán és Pesten töltötte. 1825. áldozó pap lett. Előbb (egy évig) a győri gimnáziumon, majd a győri bencés liceumon tanított. Tanári pályáját 1831-től kezdve Pozsonyban folytatta, mig végre 1839. a pesti egyetemen fizikai tanszékét foglalta el és ez egyetemen innen kezdve 38 évet töltött. Az 1839-iki év fordulópontot képez J. életében. Mig eddig, mivel több tárgyat tanított, munkássága a természettudományok több ágára forgácsolódott széjjel, addig uj állása megengedte neki azt, hogy egyedül kedvelt tárgyával, a fizikával foglalkozzék. Már 1850. jelent meg tőle egy fizikai tankönyv, A súlyos testek természettana cimen, mely művében hallgatóinak magyar nyelvü fizikai tankönyvet akart adni az eddig használatos latin könyvek helyett. E munkának azonban csak első része készült el. 1858. az a nagy kitüntetés érte hazánk kitünő tudósát, hogy a magyar tudományos akadémia mellőzve választási rendjét, mely szerint rendes tag csak levelezőből választható, őt rögtön rendes taggá válsztotta. 1862. a tanárvizsgáló bizottságba a fizikából a gimnáziumra képesítő jelöltek vizsgálásával bizták meg; az 1863-1864. tanévre pedig az egyetem rektorává választotta. Működése elismeréseül a királyi tanácsosi cimmel és a vaskorona-renddel tüntették ki. Igen előrehaladt kora dacára is élénk érdeklődéssel követ minden tudományos mozgalmat és noha nyugalomba vonulása óta Győrött lakik, csak az utolsó évek óta nem vesz részt a tudományos társulatok ülésein. Kora ifjuságától kezdve nagy vonzalommal viseltetett a természettan iránt, ennek számos mezején folytatott sikerteljes működést, azonban legnagyobb eredményeket az elektromosság tanának terén érte el. Miután Oersted, Ampere és Schweigger fölfedezéseiről értesült, ő is a legnagyobb érdeklődéssel fordult a fizika ezen terére; ő maga irja, hogy az elektromagnetizmus tüneményei érdekelték legjobban. Két nagy fölfedezést köszönhetünk e téren J.-nek: az elektromagnetikus rotációk felfedezését és a dinamogép elvének feltalálását. Az elektromagnetikus forgó mozgások felfedezésére Schweigger elektromagnetikus multiplikátora vezette. J. t. i. a Schweigger-féle elektromagnetijus multiplikátor mágnestűje helyett elektromágnest alkalmazott. Ezen szerkezet segélyével lett az elektromagnetikus forgó mozgások fefedezője. 1827-28. elektromagnetikus forgó mozgásokra való készülékek szerkesztésével foglalkozott. Három ilyen szerkezet leirását adta, az elsőben a galvánáram vezetése szilárdan áll és benne forog az elektromágnes, a másikban az elektromágnes áll szilárdan és az áramvezető forog körülötte, mig végre a harmadikban a multiplikátor drótját is elektromágnessel helyettesítette. De J. fölfedezését nem hozta a tudományos világ tudomására, nem is merte reményleni, hogy valami ujat fedezett fel. Igy hazánk ezen nagy fizikusa szerénysége és igénytelensége által a fölfedezés prioritásától elüttetett. Nagyon hozzájárult ehhez még hazánk tudósainak akkori elszigeteltsége is. Most természetesen késő volna e prioritást a külfölddel szemben vitatni. J. másik nagy fölfedezése a dinamo-elektromos gép eszméje; sokkal Siemens előtt rájött már J. a dinamogép szerkesztésének gondolatára; egy pesti mekanikussal szerkesztett is egy készüléket, melyet a budapesti egyetem fizikai intézet gyüjteményében őriznek. Mellette van J. sajátkezü használati utasítása. Sajnos, hogy J. ezen fontos fölfedezése prioritásának dicsőségét sem élvezheti, mert a tudományos világot ezen fölfedezéséről sem értesítvén, a csak 1867. ily szerkezetet készítő Siemenset tartják a dinamogép felfedezőjének. J. érdekes vizsgálatait számos értekezésben irta le. Munkái közül a következő cimüek említésre méltók: Bereitung künstlicher Säuerlinge (Zeitschrift f. Physik u. Mathematik, Bécs 1829); A fénysugarak tüneményeiről és a fénysugarak hajlásáról különösen (értekezés a magyar term. vizsg. és orv. 1845-iki nagygyülésén Pécsett); Súlyos testek természettana (Pest 1850); über die Anwendung des Elektromagnetes bei elektrodynamischen Rotationen (Bericht üb.die 32. Versamml. deutscher Naturforscher u. Aerzte zu Wien, 1856); Modification der Grove'schen und Bunsen'schen Batterie (u. o.); Delejező gép (Term. tud. társ. Évkönyvei 4. kötete, 1857-59); A villanytelepek egész működésének meghatározása (értekezés a magy. tud. akad. Értesítőjében, 1859); Leydeni palackok láncolata eredetileg összeállítva (értekezés a Magy. orv. és term. vizsgálók Pesten 1864. tartott gyülésén); Fresnel- és Pouillet-féle fénytalálkozási készüléknek módosításairól (Magyar orv. és term. vizsg. Pozsonyban 1865. tartott gyülésén); Csöves villámgyüjtőkről avagy villámszedőkről (Magy. orv. és term. vizsg. Egerben 1868. tartott nagygyülésén); Csöves villámszedők láncolatáról (Magy. orv. és term. vizsg. Budapesten 1879. tartott gyülésén). Ezen készülék az 1873-iki bécsi világkiállításon ki volt állítva, hol a nemzetközi jury a haladási éremmel tüntette ki. Ueber Ketten aus Röhren bestehender Elektricitätsrecipienten von Dr. Anian J., emerit. univ. Prof. (München).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
