Jászay
Jászay Pál, történetiró, szül. Abauj-Szántón 1809 febr. 9., meghalt Pesten 1852 dec. 29. Régi nemesi családból származott, melynek törzsökös őséről 1587. Thomas Literatus de Jazow néven történik említés, aki Rudolf császártól Pozsonyban nemességének megerősítését kapja. A fiatal J. 1823-24. Késmárkon volt német szóra, de már 1829. Sárospatakon találjuk az ottani jogakadémián. Jogi tanulmányainak végeztével patvarista Comáromy abauji alispán mellett, majd jurátus a pesti kir. táblán gr. Teleki József oldalánál. Ezzel együtt került Bécsbe, hol 16 évet töltött. Gróf Telekit ugyanis az előadó udvari tanácsos tisztségével bizták meg. J. pedig, ki teljes 6 éven által a grófnak vendégszeretetét élvezte, elébb fogalmazó, majd titkár lett a magyar kancelláriánál; 1848-ban miniszterelnöki titkár lett gróf Batthyány Lajos mellett, 1849. a kitörő vihar elől Abauj-Szántóra vonult vissza és kizárólag történelmi tanulmányainak élt. J. Pál már Sárospatakon is másolt okiratokat, az országgyülésen az orsz. levéltár anyagát buvárolta által, Bécsben pedig megnyiltak előtte az összes leveles ládák és magángyüjtemények. Ugyancsak Bécsben történt, hogy Gévay Antal (l. o.) figyelmét a régi magyar nyelvre irányozta és a nyelvemlékek iránt érdeklődést keltett benne. Majd magával a nyelvvel is rendszeresen foglalkozott, sőt id. Hedry Ernő későbbi hétszemélynök használatára magyar nyelvtant is irt, melynek alapján Sárossy Gyula Eperjesen magyar nyelvi tanfolyamokat rendezett. Főműködése azonban mégis a történelem terére esik. 1837 óta szorgalmasan dolgozott a Tudománytárba, az Athenaeum és Figyelmezőbe, közeli érintkezésbe lépvén a magyar tud. akadémia tagjaival, mely őt levelező, majd 1841 óta rendes tagjának vallotta. Akadémiai székfoglalója is a magyar nyelv történetének volt szentelve. (A magyar nyelv történeteinek vázlata, Akad. Evk. VI.). Kisebb tanulmányai a Tudománytárban: A gyarmati béke 1625. (1837); A szőnyi béke 1627-ben a Kalendáriomi régiségek (1838); Nyelvtudományi kalászok és Lászlófy Pál követsége (1840); A magyar hadsereg törvénycikkei 1583-1596 (1842). Érdekes még Okleveles Toldalék c. munkája (Luczenbacherrel és Podhraczkyval), de fő munkái, melyek közül az utóbbi csak szerzőjének halála után jelent meg: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után (öt hónap története, Pest 1846) és A magyar nemzet napjai a legrégibb időtől az aranybulláig (kiadta Toldy Ferenc, u. o. 1855). A gyakorlati jogi irodalom terén is megpróbálkozott, javaslatot készítvén a szab. kir. városok szavazati jogáról az 1843. országgyülés részére (megjelent u. o. 1843) és lefordítván Mildner német kommentárját a magyar váltójogról. J. 1848 óta tagja volt a bécsi akadémiának is.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
