Jagellók kora.
Jagellók kora. Magyarország történetében az 1490-1526. terjedő korszak. A magyar történetnek gyászos korszaka ez, mert az országot Mátyás csodaszerü győzelmeitől a mohácsi vészig vitte. E korszakban a királyi tekintély roppant hanyatlásnak indult. A trón a hatalmaskodó, féktelen oligarkiának és az evvel versengő köznemességnek játékszerévé lett. A közrend és biztonság szinte egészen fölbomlott. Az ország pénzügyi nyomora a hallatlan pazarlás és hűtlen kincstári személyzet miatt nőttön nőtt. Az alkotmányos élet is bukófélben volt. Az intézmények fejlesztését, a törvények alkotását a pártok folytonos tusái, a haza lételének megvédését kicsinyes hatalmi kérdésekért való küzdelmek váltották fel. II. Ulászló, IV. Kázmér lengyel kir. fia, 1471. cseh, 1490. magy. királynak választatott. Megh. 1516. A tehetetlenség prototipusa, ki mindenre csak a «dobzse» (jól van!) szóval válaszolt. Uralkodását emlékezetessé teszi az 1491. Miksa német-római császárral kötött és 1506. megujított szerződés, amelyre a Habsburgok Magyarországra való igényüket alapítják, a Dózsa-féle parasztlázadás (1514) és Werbőczi István jogkönyvének, a Tripartitum-nak megalkotása. Fia II. Lajos, magyar és cseh király (1516-1526). Alatta bekövetkezett az állami szervezet fokozatos megbomlásával a törökök szünetlen előrenyomulása, melynek tetőpontja a mohácsi ütközet (1526 aug. 29.). Futás közben a király is a Csele patakba fúlt. Lajos nővére, Anna 1521. régebbi szerződések értelmében férjhez ment Ferdinánd magyar királyhoz). A Magyarországgal összeköttetésben volt Jagellóknak leszármazását, szétágazását és kihalását a következő tábla tünteti fel. (V. ö. Szalay L., Magyarország története, II. kiadás. III. kötet. Függelék.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
