Isauria,
Isauria, kicsiny, kevéssé ismeretes ország az ókori Kis-Ázsiában, a Taurus hegység oldalán; ugy látszik azonos volt a Calycadnus (most Ermenek-szu) és mellékfolyóinak völgyével. Határai voltak: északon Likaonia és Kappadocia, nyugaton Pamfilia, délen a tenger, keleten Cilicia. Az ókor aránylag legjobban ismerte még az északi részt; lakói örmény eredetü hegyi lakók voltak (Kiepert szerint jezuri a. m. hegyi emberek), félelmes kalózok, akik a szomszédokat zsarolták és a kilikeknek büntársai voltak. Fővárosuk Isaura volt (ma Zengibar-Kalesszi), veszedelmes rablófészek, melyet már makedon Perdikkas is fölperzselt, de ezt a csapást nemsokára kiheverte; elanynyira, hogy még Rómával is szembeszállott. Servilius nagyot rontott I.-n (78., azért Isauricus), de a döntő csapás Pompejustól jött (67). Ezen irtóháboruk után az erősen megfogyott izaurok lassankint összeolvadnak a kilikekkel (a Kr. u. III. sz.-ban már teljesen). Megmaradnak rablóknak, akik egyes főnökök (zsarnokok) körül tömörülve rémei a szomszédoknak is, de egymásnak is. Gallienus idején (260-268) Trebellianus a többi zsarnok fölé emelkedik, de elesik és Róma igazgató keze nehezedik a zordon országra. Probus elválasztja I.-t ciliciátó, Diocletian óta a kilik legatus alá kerül Tarsus székvárossal. Utóbb Keletrómához csatolják, melynek dinasztiát ád (717. III. Isauri Leo). Később is szerepel, különösen a X. sz.-ban a következő városokból álló dekapoliszával: Dio-Caesarea, Ecrenopolis, Neapolis, Lausados, Zenopolis, Dometiopolis, Claudiopolis (nagyobbrészt császárnevek), Dalizandos. Mindezeket ujabban kutatják és ássák. A modern korig folytatódtak és lakva maradtak: Palća Isaura (Zengibar-Kalesszi), Listra (Katin-szeráj) és Isaura Nova (Dinorna). V. ö. Papers of the American school; Ramsay, The Historical Geography of Asia Minor (London 1890).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
