Irving
Irving (ejtsd: örving), 1. Eduárd, az irvingiánusok (l. o.) alapítója, született Annanban (Skócia) 1792 aug. 15., megh. Glasgowban 1834 dec. 8. Tanult az edinburgi egyetemen s tanulmányai végeztével, 1819. Glasgowban lett segédlelkész. 1822. Londonba hivták meg, hol fényes sikert aratott. 1825 végén az Ur Jézus második személyes eljöveteléről való nézeteit kezdte terjesztgetni, melynek közeli voltában erősen hitt. E tan terjesztése céljából egy spanyol művet fordított le angolra (A Messiásnak fölségben és dicsőségben eljövetele, Juan Josaphat Ben Arrától), melyet egy kereszténynyé lett zsidó művének tartottak, holott azt valósággal egy spanyol jezsuita irta. I.-nek ezen műhöz irt előszava egyike legkiválóbb irodalmi alkotásainak. 1828. jelent meg Homilies on the Sacraments cimü műve. Most már elkezdte kidomborítani a Krisztus inkarnációjáról való nézeteit, erősen hangsúlyozván azon tant, hogy ő egy mi velünk az emberiség minden tulajdonságaira nézve. Ebből aztán az eretnekség vádját sujtották ellene, mint aki Krisztus természetében bünösséget is feltételez. A londoni egyházmegye elé idéztetett 1830. mint eretnek s hoszszas tárgyalások után 1833. megfosztatott lelkészi jellegétől. De mert gyülekezetének többsége ragaszkodott hozzá, lassankint egy uj egyháztest keletkezett körülötte, mely irvingizmus nevet nyert, jóllehet ő valóban keveset tett annak fejlesztésére. Életrajzát legrészletesebben megirta Oliphant asszony: Life of Edward I. (London 1862).
2. I. János Henrik Brodribb, angol szinész, szül. Keintonban (Somersetshire) 1838 febr. 6. Tizennyolc éves korában lépett fel először a szinpadon. 1866. Londonban a Szt. Jakab-szinház tagja lett, melyet 1870. az ottani vaudeville-szinházzal, 1871. pedig a liceum-szinházzal cserélt fel. 1874. óta I. dicsősége magaslatán állott mint Shakespere-szinész. 1883-84. a saját szini társulatával bejárta az É.-amerikai Egyesült-Államokat. Ez utazására vonatkozó emlékeit titkára, Hattonin: Henry I.-s impressions of America (2 köt., 1884) cimmel kiadta. V. ö. Archer, Henry I. (Lond. 1835).
3. I. Washington, amerikai iró, szül. New-Yorkban 1783 ápr. 3., megh. Torrytown mellett, New-York államban, 1859 nov. 28. Jogot tanult, azután Jonathan Oldstyle név alatt irni kezdett a Morning Chronicle-ba. 1804. mellbaja gyógyítása végett hosszabb ideig tartózkodott Francia- és Olaszországban. Később meglátogatta Svájcot, Németalföldet, Londont és Párist és 1806. visszatért hazájába. 1807. testvéreivel együtt megalapította a Salmagundi c. humorisztikus folyóiratot. 1814. I. hadsegéde és katonai titoknoka volt Tompkins new-yorki kormányzónak és 1815. Londonba ment, ahol szoros baráti viszonyba lépett Procterrel, Campbellel és Scottal. Londonban szerencsétlen kereskedelmi ügyek miatt elvesztette vagyonát. Ekkor ismét beutazta Európát, tartózkodott Prágában és Drezdában és 1824. Párison át Londonba tért vissza, ahol 1831-ig követségi titkár volt. Dél-Franciaországban és Spanyolországban való előbbi tartózkodása alatt megismerkedvén ez ország nyelvével és szokásaival, 1842. az Egyesült-Államok követe lett Madridban. 1846-ig volt ez állásában, innen pedig halála napjáig Sumnyside falusi birtokán, Torrytown mellett (a Hudson-nál) élt. I. nagymérvü munkásságot fejtett ki s művei gazdag képzelő tehetségéről, finom nyelvéről és humoráról tanuskodnak. Megemlítjük a következőket: Humorous history of New-York by Dietrich Knickerbocker (regény, London 1812); Sketch-book of Geoffroy Crayon (u. o. 1820, 2 rész, Drezda 1823), e könyv magában foglalja Rip van Winkle-t és a Legend of the sleepy hollow-t; Bracebridge-Hall (London 1823); Tales of a traveller; History of the life and voyage of Chr. Columbus (London 1828, 4 rész); Voyages and discoveries of the companions of Columbus (u. o. 1831); The chronicle of the conquest of Granada (u. o. 1829, 2 rész); The Alhambra (u. o. 1832); Miscellanies (u. o. 1835, benne vannak a következők: A tour on the prairies, Abbotsford and Newstead-Abbey, Legends of the conquest of Spain); Astoria or the entreprise beyond the Rocky Mountains (1836, 3 köt.); Adventures of Captain Bonneville (London 1837, 3 rész); Sketch-book (u. o. 1839); Oliver Goldsmith (1849, 2 rész); The life of Mahomet (1849); The lives of the successors of Mahomet (1850); Life of Washington (New-York 1855-59, 5 kötet). Összes művei megjelentek a Tauchnitz-féle kiadásban is. Műveinek ujabb gyüjteménye New-Yorkban 1849. (13 köt.), legutolsó kiadása pedig u. o. 12 kötetben (u. o. 1884-1886, 27 köt.) jelent meg. I. kiadta Goldsmith műveit is (Páris 1824, 4 kötet); Life and letters-eit (New-York 1861-67, 5 köt., uj kiadás 1883, 3 köt.) és Spanish papers, and other miscellanies-eit (u. o. 1866) I. unokaöcscse, I. M. Péter adta ki.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
