Hónapszám
Hónapszám, hószám v. havi vérzés (menstruatio), az a vérveszteség, amely a nő életében nemi érettségével (nálunk a 13-15. évben) kezdődik s rendszerint 28 napi időközökben ismétlődik, mignem az 50. év körül elmarad (klimax). A H. folyamatába tulajdonképen két külön élettani működés tartozik. Az egyik rejtve folyik le: ez a peteérés, a Graaf-féle tüsző repedése, a petének kilépése fészkéből, az ovariumból. A másik láthatóvá lesz, amennyiben a méh nyálkahártyáján végbement változások egyik tüneményeképen megjelenik a vérzés. Ez a tulajdonképeni menstruatio, amaz az ovulatio. E kettő között benső összefüggés van: egyszerre kezdődnek az ifjukorban és egyszerre szünnek meg az aggkor küszöbén. Peteérés nélkül nincs menstruatio; a petefészek kiirtása után a H. kimarad. De peteérés, peteleválás lehetséges H. nélkül; emellett szólnak azok az esetek, amikor a fiatal leányoknál fogamzás történik, mielőtt még a H. náluk egyáltalán megjelent volna; valamint azok az esetek, amikor a nő a szoptatás ideje alatt ujra teherbe esik, anélkül, hogy a H. az utolsó szülése óta beállott volna. A H. rendesen 3-4 napig tart s mintegy 100-200 gramm vérvesztességgel jár, amelyhez nyálka és a méhüreg mirigyeinek lehámló sejtjei vannak keverve. A vérzés a méh nyálkahártyájának hajszáledényeiből kerül ki és pedig ugy, hogy a duzzadásig telt hajszáledényekből, annak falain keresztül, kilépnek a vérsejtek; csak nagyobb vérzéseknél ered a vér megrepedt véredényekből. A nagy vértorlódás a méhben és petefészkekben a H. idejében a nő vizsgálatakor abban ismerhető fel, hogy a méhet nagyobbnak, puhábbnak és érzékenyebbnek, a petefészkek egyikét v. másikát duzadtabbnak és elasztikusabbnak tapintjuk. A vérzés szüntével a méh nyálkahártyája lelohad s a lehámlott sejtek helyén ujak képződnek. A H.-ot annak jeléül tekintjük, hogy az utolsó érett pete nem lett megtermékenyítve s igy nem volt alkalmas arra, hogy a duzzadó nyálkahártyába befészkelődjék, s azt arra ingerelje, hogy védő és tápláló burkává fejlődjék és változzék át, mint az megtörténik, mihelyt a pete megtermékenyítve jut valamely redőjébe, amikor azután a H. elmarad. A H.-mal járó változások a méh nyálkahártyáján biztosítják a méhnek azt a tehetségét, amelynél fogva képes a megtermékenyített petét magába rejteni, fejleszteni és kiviselni. A H. tehát élettani és nem kóros folyamat, mely a legtöbb nőnek semmiféle kellemetlenséget nem okoz. De némely nők a H. idejében valósággal betegek; zavarva van náluk az emésztés, fáj a fejük, álmatlanok, izgatottak, levertek; a bőrükön apró kelések, csalánkiütés, az arcban duzzanat mutatkoznak, s az idegesebbjénél olyan görcsrohamok lépnek föl, hogy 2-3 napon át nagy betegen fekszenek az ágyban. Ez a H. zavarának egyik alakja (l. Diszmenorrhea). Más természetü zavar az amenorrhea, a H. hiánya és a menorrhagia (l. o.), az igen bő vérvesztességgel járó menstruatio.
A H.-nál követendő magatartásra nézve az első dolog a tisztaság. Ebben a tekintetben még manapság is roppant elavult nézetekkel kell szembeszállni, amilyen az, hogy ez időben nem szabad fehérnemüt váltani, nem szabad mosakodni. Ellenkezőleg; naponta kétszer is lehet, sőt kell külsőleg langyos vizzel mosakodni, de nem szivacscsal, hanem tiszta, puha vászonruhával. Fecskendés nem ajánlatos, hacsak egyébként orvosi rendeletből nem szükséges. Fürdeni csak a vérzés szüntével szabad; a hideg fürdő határozottan tilos a H. idejében. A fehérnemü kimélése szempontjából s meghülés kikerülésére is nagyon célszerü kötelék viselése, amely törülközőből is előállítható s szalaggal felköthető. Ágyban maradni csak akkor kell, ha az orvos egyenesen rendeli; de kerülendő a megerőltető munka és mozgás, nagyobb gyaloglás, korcsolyázás és főképen a tánc. A házas életben ilyenkor szigoru önmegtartóztatás a követendő szabály. Az étkezésben semmi különös változás sem szükséges, de a belek működésére ebben az időben inkább kell figyelni mint bármikor s nem kell visszariadni a hashajtóktól, kivéve az aloët v. ennél erősebbeket. Orvosságot is lehet szedni, de nagy dozis kinin és vas talán fokozhatná a vérzést.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
