Hamupipőke,
Hamupipőke, egyike a világirodalom legkedveltebb népmeséinek. Lényege abban áll, hogy egy családban, ahol több leány van, az egyiket mostohatestvérei alárendelt szolgai munkára kényszerítik; fekvőhelye a tüzhely hamva, miért is a hamu csaknem minden nemzetnél előfordul a mellőzött leány nevében. Igy a franciáknál neve Cendrillon v. Cucendron, az olaszban Ceberentola, a csehben és általán a szláv nyelvekben Popelka. A mellőzött leány elhalt anyjától (más vázlatok szerint keresztanyjától vagy jótákony tündérektől) csodálatos módon fényes öltözetet kap, amelylyel elmegy a királyfi táncmulatságára. A tündérszép leányba belészeret a királyfi, aki azonban hasztalan kutatja H.-t, akire csak egy pár megjelenés után, elvesztett cipellője nyomán tud ráakadni. ekkor aztán a gonosz testvérek nagy boszuságára elveszi feleségül. Ezek a mese lényeges vonásai, melyekre már Herodotos egyik elbeszélsésében is ráakadunk, mely a H. történetének ókori verziója. Az ó francia változatban egy Alcidor nevü büvész karján jelenik meg H. a fejedelmi mulatságon s ugyanott saját testvérei bántják ifjabb növéröket; de a legtöbb népnél mostohatestvérekről és mostohaanyáról van szós igy áll adolog a magyar népmondában is. Az ujabb irodalmakban, kivált a szinműirásban H. ismételten fel van dolgozva. Ezt a tárgyat használták fel operákul Isouard (Cendrillon) és Rosini (Cenerentola), szinművekül Platen (Der gläserne pantoffel) és Grabble.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
