Gyula-Fehérvár
Gyula-Fehérvár (Karlsburg, Belgrád), rendezett tanácsu város sz. k. város cimmel és erősség Alsó-Fehér vármegyében, az Ompoly jobb partján s utóbbinak a Marosba való torkolatához közel fekszik. Gy. az Ompoly mellett szélesen elterülő (alsó) városból s az attól Ny-felé emelkedett helyen fekvő erősségből vagy várból áll. Az alsó város többé kevésbbé párhuzamos és egyenes utcáival s tágas tereivel (Hunyady, Novák Ferenc-, Szent István-, Mátyás-tér) kevés látnivalót nyujt s inkább falusias jellegü; nevezetesebb épületei a templomokon kivül a városháza, kórház, leánynevelde, szeszgyár stb. A sáncokkal körülvett várba a bejárat a hatalmas Károly-kapun át van, melyet III. Károly impozáns kovasszobra diszit. A vár belseje csekély terjedelmü, de épületeinél a belső elrendezésénél fogva igen érdekes. Központját a szép sétatér képezi, melyen az 1849. elesett Losenau ezredes emlékszobra áll, mig a körülötte a tiszti pavillon, a kir. törvényszék (előbb pénzverő), hadkiegészítő parancsnokság és laktanya, kat. gimnázium és finevelde, laktanya (hajdan Bethlen Gábor hires kollégiuma) és jezsuita-templom épületei sorakoznak. A tiszti pavillonon tul a tábornoki palota (előbb Mikó-ház) és a püspöki lak következik, a kettő közt a hires Szent Mihály (püspöki) székesegyház, mely hazánk legnevezetesebb építményei közé tartozik. Az eredetileg román stilü templomot Hunyady János 1443-1444. gót izlésben állíttatta helyre s utóbb is sokszor változtattak rajta, miáltal eredetiségéből sokat veszített, de belseje és nevezetesen pillérei és diszitményei ma is igen szépek. Ide temetkeztek Erdély fejedelmei s itt láthatók Hunyady János, Hunyady László, Korvin János, Izabella királyné, János Zsigmond, Bocskay István, I. Apaffy Mihály, továbbá Báthory András bibornok, Martinuzzi György és Brandenburgi János őrgróf siremlékei, illetve sarkophagjai. A vár É-i részében, a hajdani trinitárius templom és kolostor épületében van elhelyezve a Batthyáneum (könyvtár, érem-, régiség- és ásványgyüjtemény) és az elhagyott csillagvizsgáló.
Gy. ma Erdély egyik legjelentékenyebb városa; itt van az erdélyi róm. kat. püspök, káptalan, szentszéknek, kir. törvényszéknek, bányabiróságnak, járásbiróságnak, ügyvédi kamarának, közjegyzőségnek, folyammérnöki hivatalnak, állami állatorvosnak székhelye; van benne állandó vegyes felülvizsgáló bizottság, adóhivatal, pénzügyőrbiztosi állomás, vasuti állomás, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. Van továbbá róm. kat. főgimnázium, papnevelő intézet, az irgalmas nővérek leánynevelő-intézete, ipariskola, kisdedóvó, több kórház, 2 takarékpénztár, népbank, 2 nyomda, az alsó-fehérmegyei történelmi és természettudományi társulat muzeuma, a Batthyáneum (l. fentebb), számos más egyesület és társulat, két ujság, u. m. a Gyulafehérvári Hirlap (VIII. évf. szerk. Issekutz János) és Közmüvelődés (az erdélyi kat. irod. társ. lapja, XVII. évf., szerk. Zlamál Ágost). Gy. azonkivül élénk kereskedő város. Lakóinak száma 1850. 5054 volt, jelenleg (1891) 8167,, közte 3482 magyar, 897 német és 3426 oláh, hitfelekezet szerint 1835 róm. kat., 2319 gör. kat., 1457 gör. kel., 376 ág. evang., 744 helvét és 1357 izr. A katonaság száma mintegy 1700. A házak száma 1299. területe 3529 ha.
Gy. Apulum név alatt már a rómaiak idejében virágzó város volt. A római romokon a magyarok betelepedése után felépült város már a Szt. László által alapított erdélyi püspökség székhelye lett. A mongolok 1241. elpusztították, de ujra fölépült s azután az erdélyi fejedelmek székhelyévé vált, miután a tordai országgyülés 1542. Izabella királynét és fiát, János Zsigmondot Erdélybe befogadta, a Gyula-fehérvári püspökség uradalmát fejedelmi udvartartásra rendelte. Bethlen Gábor itt alapítá 1629. hires főtanodáját, melynek Opitz Márton is tanára volt. Rákóczi György alatt (1658) a török-tatár hadak ismét elpusztították s a kollégium Nagy-Enyedre költözött át. A püspökség csak 1715. állíttatott helyre s ugyanakkor (1715-1735) épült III. Károly parancsára s Szavójai Jenő tervei szerint a vár, mely azért (németesen) Károlyfehérvárnak is neveztetik. A magyar szabadságharc alatt is sokat szenvedett a város; Bem öt hónapig ostromolta s 1849. aug. 2. Lüders orosz tábornok szabadította fel az ostrom alól.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
