Gyujtogatás.
Gyujtogatás. Közveszélyü büntett, mely mások személyére v. vagyonára veszélyes tüzvész szándékos előidézése a törvényes fogalom-meghatározás szerint, a törvényben meghatározott tárgyaknak szándékos felgyujtásában áll. A felgyujtás, amely akkor forog fenn, midőn a felgyujtott tárgy tüzet fogott, bevégzett büntettet állapít meg, habár a tüzet csirájában elfojtani sikerült. A tárgyak, amelyeken a Gy. büntette elkövethető, a btkv 422 §-a szerint a) egyrészt épületek (házak, kunyhók, malmok vagy bármely másépületek v. helyiségek), melyek emberek lakásául szolgálnak v. erre rendelvék, v. több ember összejövetelére szolgálnak; b) másrészt raktárak, gazdasági épületek, szabad téren fekvő nagyobb mennyiségü áru- v. terménykészletek, a földtől el nem vált v. garmadában v. halomban levő gabona, erdő, nagyobb mennyiségü építési vagy tüzelésre szolgáló anyagkészlet, hidak, hajók és bányák. A Gy. rendes büntetési tétele 5 évtől 10 évig terjedhető fegyház.
Minősített esetei a Gy.-nak: 1. a fent a) alatt említett tárgyaknak oly időben felgyujtása, midőn azokban egy vagy több ember tartózkodik; 2. bizonyos oly épületeknek felgyujtása, amelyekhez kiváló közérdek füződik, vagy melyeknek felgyujtása különösen veszélyes. Az első szempontjánál fogva ide tartoznak a templomok, közkönyvtárak, közlevéltárak s általában oly épületek, amelyek közhasználatra szolgáló tudományos vagy művészeti gyüjtemények őrzésére szolgálnak; a másik szempontnál fogva lőpor v. más gyu- vagy robbanó anyagok készítésére vagy tartására szolgáló épületek. A büntetés ezekben az esetekben 10 évtől 15 évig terjedhető fegyház. De életfogytiglani fegyház akkor, ha a gyujtás idején a felgyujtott helyiségben volt személy a tüz által életét veszté, amennyiben a gyujtogató azt, hogy a helyiségben van valaki, beláthatta és cselekménye gyilkosságot nem képez. Életfogytiglani fegyház a büntetés akkor is, ha a gyujtogató egy időben vagy rövid időköz alatt több gyujtogatást vagy egy gyujtogatást, de többek szövetségében követett el, ugyszinte csoportosan rablás v. rombolás céljából elkövetett Gy. esetében. Mellékbüntetés hivatalvesztés s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése. A cselekmény közveszélyessége a törvénynek szigorát kellően indokolja. Annál feltünőbb, hogy a törvény más, a tüznél nem kevésbé közveszélyes romboló erőknek rombolási célból felhasználását külön intézkedés tárgyává nem tette. A német btkv 311. §-a szerint valamely dolognak puskapor vagy más robbanó szerek által egészben v. részben megrontása mint Gy. büntetendő.
A közveszélynek, mint irányadó mozzanatnak, logikai következménye, hogy a Gy. tényálladékát nem szünteti meg az, hogy a felgyujtott tárgy a gyujtogatónak tulajdona, kivévén akkor, ha a tárgynak minősége vagy fekvése olyan volt, hogy felgyujtása másnak sem személyére, sem vagyonára veszélyt nem okozott. Ily körülmények között a saját dolognak felgyujtása mint a tulajdonjognak folyamány, idegen jognak sértése s veszélyeztetése hiányában, büntetlen. De csalást képez, ha csalási szándékkal biztosított vagyonon történik (832. §). Büntetőpolitikai indokokon alapszik a tevékeny bünbánatnak még bevégzett Gy. esetében is diszkrimináló hatása. A 427 § szerint ugyanis a Gy. büntetlen, ha a tüz továbbterjedését a tettnek felfedezése s nagyobb kár okozása előtt a tettes maga v. intézkedései következtében mások megakadályozták. Gy.-ra irányzott szövetség, ha ahhoz előkészületi cselekmény járul, két évig terjedhető börtönnel büntetendő. Szövetség alatt két vagy több személynek Gy. elkövetésére közös egyetértéssel irányzott elhatározását értjük.
Tüzvészt nemcsak szándékosan, de gondatlanságból is okozhatni. A magyar btkv ezt az esetet mint tüzvésztokozás vétségét egy évig terjedhető fogházzal és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a tüzvész valakinek halálát okozta, 5 évig terjedhető fogházzal bünteti.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
