Gőteborg
Gőteborg (Gotenburg), Göteborg és Bohus tartomány fővárosa, Svédország déli részében a Göta-elf déli partján, annak torkolata közelében (5 km.-nyire), vasut mellett, az é. sz. 57° 41' 18" és a k. h. 11° 58 alatt, (1892) 107965 lakossal. G. mint kereskedő- és mint gyárváros egyaránt jelentékeny. Gyáripara főként vas- és acéláruknak készítésével, pamutfonással és szövéssel, és hajóépítéssel foglalkozik; jelentékeny azonkivül a vitorlavászonszövés, papir-, cukor- és sörgyártás. Az iparnál fontosabb a kereskedelem, amit a város kedvező fekvésének (Kopenhága és Kristiania közt egyenlő távolságban) köszönhet, 1892. kivittek: nyers vasat (12,6 millió kg.), kovácsolt és hengerelt vas- és acélrudakat (77,51), vasérceket (31,9), deszkákat (197590 m3), zabot (20 millió korona értékben), papirt (15,2 millió kg.), továbbá gyufát, disznóhust és pamut-, meg egyéb szöveteket. A bevitel legjelentékenyebb cikkei: pamut (5,66 millió kg.) kávé (5,07 millió kg.), buza rozs, liszt, szén, nyersvas, mesterséges trágya, szövetek, cukor,stb. Külföldi kikötőkből (1892-ben) megérkezett 2696 hajó 922522 tonna tartalommal; a G.-i kereskedelmi hajók száma: 224 (köztük 144 gőzös) 95570 tonna tartalommal. G. Svédországban egyike a legszebben épült városoknak; a szebb részekben minden nagyobb utcán hajózó-csatorna vezet keresztül. A középpont a Gustav Adolfs Torg (vásártér) Gusztáv Adolf emlékszobrával, a városházával és börzével; a fő utcák: a Södra Hamngatan és a Norra Hamngatan. Az erődítmények lebontása után helyükön igen szép ültetvények láthatók, amelyek a várost egészen körülfogják; ilyenek: a Ny-allék, a Kungsparken és a Trädgardsföringen (9 ha.-nyi), nagyszerü üvegházzal. A legjelentékenyebb épületek: a székesegyház, a Haga-templom, a Krisztina-templom (a legrégibb) és a kormányzói épület, amelyben 1660. X: Károly meghalt. Közép- és népiskolákon kivül vannak technikai-, kereskedelmi- és hajósiskolája; muzeuma, gazdag könyvtárral, érem-, zoologiai, archeologiai stb. gyüjteménynyel és tudományos társulata, amely fölolvasásokat is rendez. G. a XVII. sz. elejéről való; 1607. IX. Károly, akkori Södermanlandi herceg, vetette meg Hisingen szigetén az alapját; 1612. azonban a dánok földulták; amire Gusztáv Adolf 1619-ben a mai helyén alapította és virágoztatta föl.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
