Gastein,
Gastein, egy völgynek és három helységnek neve Salzbug osztrák tartományban. 1. Die G., 40 km. hosszu és helyenként 2 km. széles mellékvölgye a Salzachnak. É-on Lendnél (327 lak.) kezdődik és D-en a Nassfeldig (2414 m.) és Angkogelig (3263 m.) nyulik, oldalfalai nagyobbára mindenütt szép zöld gyeppel és gyér erdőkkel vannak takarva; az oldalt fekvő hegycsúcsok közül legnagyobb a Bernkogl (2324 m.) és az Arlspitz (2209 m.(. A völgy közepén folyik a G.-i Ache, amely több vizesés alkotása után mély és keskeny hegyszakadékban, a 4 km. hosszu Klammon át tör magának utat; még egy vizesést alkot Lendben és azután a Salzachba torkollik. A kocsiut magasan a viz fölött a Klamm-nyergen visz át, amelyet 1821-ig még egy őrház és rácsos kapu zárt el. A völgy külön járás 328 km2 területtel, 4372 lakossal.
2. Wildbad-G., falu és hires fürdőhely, 4 km.-nyire a Böckstein alatt a Graukogel lejtőjén, a G.-i Ache partján, 990-1056 m. magasban, (1890) 1394 lak. A források, szám szerint 18, amelyek közül 8 (Fürsten- Wasserfall-, Chirurgen-, Doktor-, Unter-, Fledermaus-, Grabenbäcker- és Ferdinandsquelle) vagy fürdőkre fölhasználva, 25,8-49,6°-uak s nagyon csekély mennyiségü szilárd anyagot foglalnak magukban. Nagyobbára Ő Felségének az osztr. császárnak és magy. királynak tulajdonai. A Graukogel K-i lejtőjén fakadnak; vizök szagtalan és iztelen, de rendkivül erősítő hatásuak; ezért főképen ideggyöngeség, köszvény, reumatikus bajok, krónikus bőrbetegségek ellen stb. használják. A fürdővendégek száma évenként mintegy 6000. Az éghajlat alpi; a reggelek és esték még a legforróbb nyáron is hüvösek; hóesés sem ritka. A fürdőhely régi házai a hegyoldalban egymás fölött épültek. Az utóbbi évtizedekben azonban számos uj hotelt és nyaralót építettek és ezzel G. egészen modern képet nyert. A fürdő-élet középpontja a kis Schlossplatz és azon hosszukás üvegfolyosó, amely esős időben sétálóhelyül szolgál. A Ny-i részében van a kórház, olvasó-teremmel, cukrászbolttal stb. A völgy jobb oldalán áll a gót kat. templom és a baloldalon az evand. templom. A völgyet az Ache, amely itt két vizesést alkot, két részre osztja, a felső 63. az alsó 85 m. magas. A fürdő-élet kellemességei közé tartozik a sok szép sétahely; közettek a Schwarzenber-féle ültetvények, a János főherceg-féle sétahely; a Kaiserweg Vilmos német császárnak 1889-ben fölállított mellszobrával és a Schillerhöhe. Távolabbiak: a Windischgrätzhöhe, a Kötschach-völgyi, a Böckstein és a Nassfeldre vezető utak. 1865 aug. 14. itt kötötték meg egymással Poroszország és Ausztria Slezvig-Holstein ideiglenes kormányzása ügyében a G.-i konvenciót, amelyet azután az illető uralkodók aug. 20-án Salzburgban aláírtak. Ez egyezmény értelmében Holsteint Ausztriának, Slezviget pedig Poroszországnak kellett kormányoznia; Lauenburg pedig az Ausztriának fizetendő 21/2 millió tallér fejében Poroszországnak jutott volna.
3. Hof-G., a G.-i járás székhelye; a XVI. sz.-ban, midőn az ezüst- és aranybányák még jól fizettek, Salzburg után a tartomány leggazdagabb községe. Salzburgtól 75 km.-nyire, a Gamskarkogel (2465 m.) lábánál, 870 m. magasban, a G.-i Ache mellett, (1890) 2208 lak. A mezőváros egykori gazdagságáról bizonyságot tesz néhány a XVI. sz. izlésében gazdagon diszített lakóház, továbbá a templom mellett látható siremlékek. G. E gazdagságának forrása a bányászat volt, amelyet itt már a rómaiak műveltek, amely a VIII. sz.-ban megujítatott és a XVI. sz. közepén évenként 2360 márka aranyat és 19 000 márka ezüstöt szolgáltatott, de most nagyon aláhanyatlott és még csak Böckstein mellett művelik. Hof-G.-ban van a katonai kórház, amelyet 1832. Pyrker László egri érsek alapított. A Kaiserplatzon áll I. Ferenc mellszobra; ezt 1828. annak emlékére állították föl, hogy az 5 km. hosszu csővezeték elkészült, amelyen Wildbad-G.-ból a természetes meleg vizet ide vezetik le. A viz 31 és 28°-ra hül le és azonnal használható fürdésre. Hof-G.-nak sem oly fényes szállodái, sem oly szép sétahelyei nincsenek mint Bad-G.-nek. - 4. G. falu, 8 km.-nyire Hof-G.-tól, 836 m. magasban, (1890) 770 lak. V. ö. Pröll, Das Bad G. (1888); u. a., G., its springs and climate (1891); u. a., G., Station thermale et climatérique d'été (1892); Schieder, G. Für Kurgäste u. Touristen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
