Garnier
Garnier (ejtsd: garnyé), 1. Francis, francia utazó, szül. Etienneben 1839 jul. 25., megh. Tonkingban 1873 dec. 21. 1860-62. résztvett a khinai és kokinkhinai hadjáratban, azután Lagrée expediciójában, mely a Mékong hajózható voltát vizsgálta meg. Langrée halála után (1868 márc. 12.) G. vezette tovább az expediciót, mely a legnevezetesebbek közé tartozik. 1870-71. résztvett Páris védelmében és Volyage d'exploration en Indo-Chine c. nagy utleirásán dolgozott, mely 1873. jelent meg. Azután Khinában járt (Voyage dans la Chine centrál, megjelent a párisi földrajzi társaság Buletinjében 1874) és 1873-ban kormánya Tonkingba küldte, melynek fővárosát Hanoit maroknyi seregével elfoglalta, de még az év decemberében khinai rablók elleni küzdelemben elesett. V. ö. Petit, Francis G. (Páris 1885).
2. G. Gyula Arzén, francia festő, szül. Párisban 1874 jan. 22., megh. u. o. 1889 dec. 25. Gérome tanítványa, kezdettől fogva kivált hatásvadászó drámai jeleneteket festett. Művei: Az urak joga; A hübéri tartozás; Le roi s'amuse Hugo Viktor nyomán; Egy nő kivégzése a XVI. sz.-ban; A házasságtörők büntetése a középkorban; A terület fölszabadítója, stb.
3. G. János Jakab, francia történész, született Goronban (Maine) 1729 márc. 18., megh. St. Germain-en-Leyeben 1805 febr. 21. A héber nyelv tanára volt a College de France-ban, majd pedig az intézet igazgatója. 1761 óta tagja volt az akadémiának s ennek kiadványaiban sok cikket közölt. Megbizatván azzal, hogy a Pelly által megkezdett s Villanet által folytatott «Histoire de France»-t tovább folytassa, e nagyszabásu munkához (30 köt., Páris 1865-85) ő a XI. Lajostól IX. Károlyig terjedő korszak megirásával járult. Munkáit L'homme de lettres (Páris 1764) és De l'éducation civile (u. o. 1765) a bennök hangoztatott vallás-morális nézetek miatt csak később méltatták figyelemre.
4. G. Károly, francia építész, szül. Párisban 1825 nov. 6. Tanulmányai bevégeztével beutazta Olasz- és Görögországot, azután Párisban telepedett le. Főmunkája a nagy pompával készített párisi uj operház (1863-74). Tőle való a nizzai obszervatorium s több épület Montecarloban, Monaco mellett. Irott munkái: Mémoires explicatifs sur le temple d'Égine (1856, a Revue archéologique-ban); A travers les arts (1869); Le théâtre (1871); Le nouvel opéra de Paris (1881); Monographie de l'Observatoire de Nice (1890).
5. G. Kelemen József, francia közgazdasági iró, szül. Beuil-ben 1813 okt. 3., megh. Párisban 1881 szeptember 25. Kereskedelmi iskolát végzett s ott Blanqui (l. o.) vezette be a közgazdasági tanulmányokba. G. tisztára a szabadkereskedelmi elveket vallotta s Cobden (l. o.) barátja volt; ebben a szellemben alapította 1842. a Société d'économie politique-ot s 1848. a Jacques Bonhomme c. ujságlapot, amelyben a tulajdon jogát védte. Az 1878-ki párisi kiállítás alkalmából több kongreszszuson elnökölt, az Akadémiának pedig 1873 óta volt tagja. 1876. szenátorrá választották, azonban mint politikus nem játszott nagy szerepet. Ismertebb munkái: Introduction a l'étude de l'économie politique (1843); Élements de l'écon. pol. (1845); Cobden, les Ligeures et la Ligue (1846); Du principe de population (1875); Traité des finances (1862); Traité d'écon. pol. (1889. 9-ik kiadását ért); Premieres notions d'écon. pol. (1872) és Traité d'arithmétique (1838).
6. G. Róbert, francia tragédia-iró, szül. Ferté-Bernardban 1534., megh. mint büntető biró (lieutenant criminel) La Mansban 1590 aug. 15. Fiatal kora óta a klasszikusokhoz vonzódván, 1565. a Jeux Floraux-ban pálya-koszorut kapott. A XVI. sz. dramatikusai közt a legtermékenyebb volt s legtöbbször sikert is ért el. Főképen Senecára és Euripidesre támaszkodott. Tragédiái közül eredetiek a római történetből: Porzie (1568), Cornélie (1574), Marc Antoine (1578); utánzatok a görög mondakörből; Hippolyte (1573); La Troade (1578) és Antigone (1579), valamint egy az ó-testamentomból, Les juives (1580), a Gradamante (1580) tragikomédia, romantikus nézőjáték. Darabjai összegyüjtve 1585. jelentek meg Párisban s azóta többször.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
