Gabonaüszög.
Gabonaüszög. A gabonafélékben az üszöggombák által okozott betegségek neveztetnek G.-nek. Jellegzi e betegségeket az, hogy ott, ahol az üszöggombák szaporodó sejtjei, a spórák keletkeznek, a gabona szövetei egészen szétroncsolódnak, s helyöket feketeszáraz vagy zsiros tapintatu por alakjában a spórák foglalják el. A gazdák háromféle G.-t különböztetnek meg: 1. a kőüszköt, mely még büdös vagy zsiros üszögnek is neveznek; 2. a porüszköt; 3. a szárüszköt.
1. ábra. Buzaüszög. 2. ábra. Buzaporüszög.
A kőüszög a buzát támadja meg leginkább, s tesz benne nagy károkat, a rozsot ritkábban; a rozson hazánkban mindeddig csak Nógrád vmegyében, Csésztve községben találtak nagyobb mértékben. A kőüszög a magvakat teszi egészen tönkre. A gabona érése idejében a kőüszkös kalász épnek látszik s csupán az feltünő rajta, hogy mig az egészséges kalászok lekonyulnak, addig az előbbiek egyenesen állnak, s hogy szinök kékes-zöld még akkor, midőn az egészséges kalászok sárgulnak.
Megvizsgálva a kőüszkös kalászokat, azokban a buza- vagy rozsszemekhez hasonló, csak kissé rövidebb és teltebb szemeket találni, melyeket ha ujjaink között szétmorzsolunk, azokból zsiros, fekete, büdös por morzsolódik ki. A kőüszög tehát csupán a buzaszem héját hagyta épen, a csirát és az endospermet teljesen tönkretette. (Az 1. ábra kőüszkös buzakalászt ábrázol, melynek polyvái közül a kőüszkös szemek kikandikálnak). A buza kőüszkét két, csupán a górcső alatt megkülönböztethető gomba okozza, az egyik a Tilletia laevis Kühn, melynek spórái simák, a másik a Tilletia Tritici Wtr., melynek spórái bibircsesek; hazánkban az előbbi gyakoribb. A rozs kőüszkét a Tilletia secalis Kühn okozza. A porüszög a buzát, az árpát és a zabot egyaránt megtámadja, de legtöbb kárt az utóbbiakban okoz. Ez a kalászt, illetve a bugát egészen tönkre teszi, kivéve a kalászok orsóit és a buga elágazásait. A virágok helyét fekete por foglalja el, mely csakhamar elszóródik, elporzik, innét az üszög neve. (A 2. ábra porüszkös buzakalászt, a 3. ábra zabbugát ábrázol). Ujabban két amerikai mikologus, Kellermann és Swingle, a zabon is két porüszög-gombát (melyek csak górcső alatt ismerhetők fel) különböztetnek meg; az egyiknek spórái bibircsesek (Ustilago Avenae Jens.), a másiké simák (U. Avenae var. laevis). A szárüszköt a rozs speciális betegségének tekintik, mert Európában eddig a gabonafélék közül csakis a rozson észlelték, Ausztráliában azonban a buzán is jelentkezik.
3. ábra. Zabporüszög.
A szárüszög hosszu, barna sávokat okoz a rozs levelein, főleg a levélhüvelyeken, mely barna sávokat a levél felbőre által takart üszögspórák alkotják; később a levél felbőre felreped, s az üszögspórák mint fekete por borítják a még zöld rozs levélzetét. Ha a szárüszög erőteljesen támadja meg a rozsot, ugy támadása a kalászra is kihat, mely ilyenkor tönkre megy. Oka a szárüszögnek az Urocystis occulta Rabh. nevü gomba.
Legnagyobb kárt okoz a gazdának a buza-kőüszög, mely néha oly mértékben támadja meg a buzát, hogy az hasznavehetetlen. Cséplés alkalmával a kőüszkös buzaszemek szétmorzsoltatnak, s a spórák eloszolva, rátapadnak az egészséges szemekre is, különösen a buzaszemek hegyén levő szőrözetbe akadva meg, befeketítve ezt. Az olyan buza, melynek szőrözete üszögtől fekete, üszkös hegyünek (Spitzbrandig) neveztetik s a börzei forgalomból ki van zárva, mert a belőle készült liszt mérgező. A kőüszög főleg az üszkös mag elvetésével terjed s ellene könnyen és biztosan lehet védekezni. A védekezés abban áll, hogy a magot elvetés előtt 1/2%-os rézgálicoldatban 10-14 órán át csávázzuk (áztatjuk) vagy legalább is az ilyen oldatban jól megmossuk. A csávázott magot csak akkor lehet elvetni géppel, ha az már megszáradt, s a vetésnél tekintetbe kell venni, hogy a mag a csávázásnál megdagadt (dagadt még akkor is, mikor már száraz tapintatu) s igy belőle több vetendő, mint a csávázatlanból; végül figyelembe kell azt is venni, hogy csávázásnál a buza vagy rozs magjának néhány percentje csirázóképességét elveszti, s igy ennyivel is több vetendő. A porüszög terjedhet szintén a maggal is, de főleg az által terjed, hogy a spórák, ha megértek, szétszóratnak a talajra: éppen ezért a porüszög ellen a védekezés nem olyan biztos, mint a kőüszög ellen, habár a csávázás az üszkös kalászok számát a porüszögnél is csökkenti. A porüszög legkárosabb az árpában, kivált ha ez sörárpának termesztetik, s a gyakorlatban a porüszög ellen mást, mint az árpát nem is szoktak csávázni. Az árpaszem a rézgálic-csávával szemben sokkal érzékenyebb, mint a buza vagy a rozs, azért a rézgáliccsáva hatását enyhítendő, a már csávázott árpát tanácsos mésztejbe bemártani körülbelől 5 percnyi ideig; a mésztej készítéséhez 1 hektoliter vizben 6 kg. égetett mész oltandó. Jensen az árpa porüszke ellen azt ajánlja, hogy az árpaszem, miután 4 órán át közönséges vizben állott, 5 perce 52,8 C° meleg vizbe helyezendő. Ez az eljárás a magvak csirázóképességét nem támadja meg, és éppen annyit használ, mint a rézgálic-csáva. Csak az a baj, hogy Jensen eljárása a praxisban nehezen alkalmazható, mert ha a viz hőmérséklete kisebb, ugy nem öli el a porüszög spórákat, ha nagyobb (56 C°), akkor meg az árpa csirázóképessége még többet szenved, mint a csávázásnál. A szárüszög ellen biztos védekezés nincsen.
4. ábra. Csupasz árpaporüszög.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
