Fanarióták
Fanarióták, igy hivják általában Konstantinápoly Fanar (tör. Fener) nevü városrészének görög lakóit. Ez a városrész Konstantinápoly ÉNy-i részében, az Aranyszarv mellett van, s az ott volt világító toronytól (fanarius) vette nevét. A török hódoltság után itt volt a görögök főfészke s 1601 után a pátriárkai rezidencia is. Szorosabb értelemben F.-nak hivják a születési és hivatali arisztokráciát, amely nemes görög családokból eredt. A F. köréből kerültek ki a XVII. sz. második fele óta a porta dragománjai vagy tolmácsai, s onnan választották a görög forradalom kitörtéig (1821) Moldva és Oláhország hoszpodárjait is. Jóllehet a F. sokat tettek nemzetük művelésére (p. iskolák alapításával), valamint sokat könnyítettek a görögök terhein, sokat javítottak a Duna-fejedelemségek helyzetén, mégis hirvágy és önzés, hatalom- és pénzvágy képezték főbb jellemvonásukat s e miatt sem az oláhoknál, sem a bolgároknál, de még saját nemzetiségöknél sem voltak kedveltek. Ez kitünt a görög forradalom kitörésekor is, 1821., amikor pedig sokan küzdöttek a görögökkel együtt a F. közül is. A F. viselt dolgait, zsarolásait stb. megirta egy görög: Markos Zallony egy Essai sur les Fanariotes c. munkában (Marseille 1830). Jelenleg a F. csaknem végkép elvesztették politikai befolyásukat Konstantinápolyban és sokan közülök rég átköltöztek Athénbe. L. még Bolgárország.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
