Fal
Fal, természetes vagy mesterséges kövekből kötőanyaggal vagy anélkül bizonyos vastagságban és magasságban megépített szerkezet, mely terhet hord vagy valamit körülzár. Vannak 1. rendeltetésük és helyzetük szerint a) körítő falak, melyek egy födött avagy födetlen tért zárnak körül; az első esetben homlokfalak v. főfalak, ha az épületet az utca vagy udvar felől határolják, (utcai és udvari homlokfalak) oldalfalak v. szomszédos falak, ha az épületet a szomszéd felől zárják el, végre oromfalak (l. Tüzfalak). A 2. esetben, ha t. i. födetlen tért zárnak körül, kerítésfalak. b) közép- v anyafalak, melyek két épülettraktus között vannak; nálunk ezekben huzzák a kéményeket és szellőző csöveket. c) választó- v. közfalak, melyek terhet nem hordanak, hanemcsak az egyes szobákat választják el egymástól; d) közös falak, ha két szomszédháznak egy közös oldalfala van, mely egyenlő birtoka mindkét tulajdonosnak; ilyen fal különösen Franciaországban szokásos (mur mitoyen); e) alapfalak (l. o.), melyek az egész épületterhét hordják; f) szék- v. térdfal, a homlokfalak magasítása a padlás gerendasorán fölül; g) tüz- vagy oromfal, az épület szomszédos fala a padlás magasságában (a nyeregtető oromfala), vagy hosszabb padlásokban bizonyos távolságokban emelt választófal, hogy a tüz elharapódzásának könnyebben gátat lehessen vetni. 2. Szerkezeti módjuk szerint: a) teli fal (rakfal), melyben semmi nyilás sincs; b) áttört fal, ajtó-, ablaknyilásokkal; c) lebegőfal, mely alul iveken v. oszlopokon nyugszik; d) üreges fal, ha a fal testében üres szigetelő közöket hagyunk v. a falat lyukasztott téglákból szerkesztjük; e) burkoló fal, kevésbbé jó minőségü anyagból készült falnak jobb minőségüvel (rendesen kővel) való burkolása; f) száraz fal, kötőszer nélkül készült fal. 3. Anyagok szerint: a) terméskőfal, b) faragott kőfal, c) téglafal, d) vegyes fal terméskőből, mely bizonyos magasságokban 2-4 téglaréteggel szintezve lesz, e) vályogfal, f) favázasfal, g) vert- v. Pisée-fal. 4. Külső alakjuk szerint függőleges, rézsutos (partfalak), hengeralaku, kupalaku, csorbázott stb. falak.
A falak vastagságát az építő anyag minősége, a rajta nyugvó teher, a traktus mélység és az emeletmagasság határozzák meg. Hosszu és magában álló falakat helylyel-közzel pillérekkel erősítünk meg; épületeken a belső közfalak a reájuk fektetett falkötővasakkal egyetemben eléggé megkötik a nagyon hosszu homlokfalat is. Terméskőfalakat nem igen készítünk 50 cm.-en alul; épületek kőfalai 0,45 - 0,50 - 0,80 m. vastagok; szabadon álló téglafalak vastagsága a fal magasságának 1/12 - 1/10-ed része. Lakóházak falainak minimális vastagságát nagyobb városokban külön építésügyi szabályzatok határozzák meg. Igy Budapest székes főváros legutóbbi (1893) építésügyi szabályzata a közönséges méretü lakóházak téglából készült falainak vastagságát a következőleg irja elő: Több emeletes épületnél a legfelső emelet homlokfalának vastagsága legalább is 11/2 téglahossz, vagyis vakolattal együtt 0,48 m.; vasgerendás födémeknél minden alsóbb emeletsor homlokfala 8 cm.-rel, a pincesor homlokfala 16 cm.-rel vastagabb. Az anyafalak vastagsága - ha benne kémények vannak - a legfelső emeleten legalább is 2 téglahossz (0,64 m.), alul emeletenként, vagy legalább is kétemeletenként 16 cm.-rel vastagabb. Ha vasgerendás boltozott födémek helyett csapos gerenda födémeket alkalmazunk, a falak lefelé emeletenként 16 cm.-rel vastagodnak. Választófalak 0,16 - 0,32 m. vastagok, tüzfalak és székfalak, ha mögöttük faváz van. 0,16 m., különben pedig 0,32-0,48 m. vastagok. A vegyes falak a tisztán téglából épült falaknál legalább is fél téglányival vastagabbak. A falazat szerkezetéről és annak történelmi fejlődéséről l. Kőkötések és Téglakötések.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
