Fajvegyülék
Fajvegyülék (növ., korcsfaj, hibrid, elegyfaj, basztard, fattyunövény, planta hybrida), olyan termék, amely egy génusz két más fajának nemi egyesüléséből, vagyis kölcsönös termékenyítéséből származik. A folyamatot fajvegyülésnek v. keresztezésnek (hybridatio), a keresztező fajokat pedig törzsfajoknak v. szülőknek nevezzük. Külön faj csak akkor termékenyíthet egy másikat, ha mind a kettő közelről rokon. Az ilyenek csiráiból származó növény a szülők közt mintegy középalak s rajta a szülők bélyegei megoszlanak s majd az egyik, majd a másik bélyege a szembeötlőbb. Két faj keresztezéséből támadt ilyen vegyülék a természetben nem ritka, különösen szüleik közelében. A hibridokat eleinte a szülők neve összetételéből alkotott szavakkal jelölték, s pedig előre tevén azét a szülőét (melyet apának is gondoltak), amelynek termetéhez a hibrid inkább közeledik. Minthogy a hibrid eredet vagy valamelyik szülő nem mindig bizonyos, s viszont több hibrid növényt egyszerü névvel jelöltek már, mielőtt hibrid eredetét észrevették volna (M. remotum, Verbascum rubiginosum, melyet azóta V. nigro-, orientali-, ma austriaco-phoeniceumnak neveznek); ezért a hibridet ma a többi faj módjára egyszerü névvel jelöljük, utána betürendben és zárójelben, a szorzás jelével összekapcsolt biztos vagy gyanított szülőket, p. Verbascum Haynaldianum Borb. (super - glabratum X phoeniceum) vagy Quercus Csatói Borb. (Qu. subrobur X sessiliflora) a közelebbi rokonságot szuper-, a távolabbit szub- szócskával jelölvén.
F. leginkább a virágzó növények közt gyakori. A kriptogámok közt csak akkor lehet F.-re gondolni, ha ivarszervük van s igy a keresztezés lehetséges, de köztük mégis csak kevés a bizonyos F., p. a fukuszok, mohok, zsurlók és páfrányok között (Aspidium remotum A. Br.) A F. magva ugy keletkezik, hogy egyik faj virágporát a szél, bogár vagy akár maga az ember (valami késfélén) a másik faj bibéjére viszi. Az utóbbi esetben a himgömböt, még fölrepedése előtt, kell himporától megfosztani, mintegy herélni. Mesterséges termékenyítést főleg a kertészek szoktak végezni, s mesterséges F. főleg a kerti virágok között gyakori (kankalin, Azalea, Pelargonium, georgina, Matthiola). A kertész ezen az uton számos hasznos vagy kerti disznövényt nevel, amely máskép nem képződött volna. Két hibridálódható A és B faj közül akár az egyik, akár a másik lehet az apa, vagy viszont az anya. A F. sexualitása gyengébb, gyakran magtalan marad. Himjük külsőleg gyakran tökéletes, de a himpor satnya, vagy a him általában maga is tökéletlen lehet, a teljes virágokban pedig szirmokba alakult. A termőben a pete szintén tökéletlen, tehát a termékenyítés teljesen lehetetlen, v. ha megesett volna is, a csira teljes kifejlődése előtt tönkre jut. Magról tehát nehezen szaporodnak. Leginkább rügyről, indáról, tarackról v. dugványról szokás szaporítani, vagy ezekről maguktól is gyarapodnak (Inula, Epilobium).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
