Fafaragás

Full text search

Fafaragás. A képzőművészetek egyik ága, mely a fa műszaki tulajdonságainak megfelelően, forgácsoló szerszámokkal a fán vagy fából plasztikus formákat készít. A fafaragó művész szerszámai a fát megmunkáló rendes szerszámokon kivül még számos kisebb-nagyobb és különbözően alakított vésők. Régi időben minden szobrász egyuttal fafaragó is volt. Az ókor népeinél, még a görögöknél is, az istekeneket ábrázoló képeket fából faragták. A görögök a fafaragást is, ugy mint általában minden művészetet, Daidalossal találtatják föl. A művészeti fejlettség magasabb fokát érte el a középkorban, midőn a keresztény vallás megerősödésével és fölvirágozásának tetőpontján az építőművészettel egütt ez is a vallás szolgálatába szegődött és nagy mértékben hozzájárult a templomok belső diszítéséhez. Haználták azonban kastélyok, paloták diszítésére is. Virágzásának legmagasabb fokát a középkori F.-nak kórusi székeknél, a stallumoknál találjuk, melyekből az olasz, német, francia stb. templomokban különböző irányu remek példányok mai napig maradtak fönn. A stallumok remek alaki és ornamentális fafaragásához olasz és német templomokban még faintarso (l. Intarsia) és famozaik is járult diszítési elemek gyanánt. A kórusi székeken kivül a F. tárgyai még: szent szobrok, gazdag oltárok, keresztelő medencék, szentélytartók stb. templomi berendezések is voltak. Az utóbbi tárgyakat gyakran szinesre festették v. bearanyozták. Nevezetes fafaragó-művészek voltak Olaszországban a XV. és XVI. században: Giuliano és Benedetto de Majano, Baccio d'Agnolo, Stefano da Bergamo és a de Marchis család; Németországban a két Syrlin, Veit, Stosz, Hans Brüggemann stb. A világi butorzatnál is mindinkább szerepelt a F., amiről a Nyugoteurópa nagy muzeumaiban levő szebbnél-szebb és nagyszámu gazdagon diszített butorok, egyes fönmaradt falburkolatok és mennyezetek fából tanuskodnak. A barokk izlés korában is még nagyban virágzott, végre azonban a rokokó korában az olcsóbb stukkó szorította ki. Legujabb időben, az iparművészetek fellendülésével a F. is megint virágzásnak indult, de főként csak a műasztalosság szolgálatában, melynek kiegészítőjét képezi. Önálló művészipar gyanánt csak elvétve találjuk egyes nevesebb mestereknél, mint p. Frullini-nál Olaszországban, Schönthallernél Bécsben és nehány müncheni mesternél. V. ö. Lessing L. F., Holzschnitzereien des XV. und XVI. Jahrhunderts (Berlin 1892). A drága, igazi műértékkel biró kézi faragást a műasztalos és a diszműgyáros néha mesterséges uton készült faragványokkal pótolja. A fafaragványok utánzása már igen régi keletü, de jelentőségre még csak a legujabb időben vergődött.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me