Fadrusz
Fadrusz János, szobrász, született Pozsonyban 1858. Szülői szegény földmüvesek voltak, kiknek nem állott módjukban, hogy fiukat akár a tudományos, akár a művészi pályán kiképeztessék, igy tehát őt az elemi iskolák bevégzése után lakatos mesterségre adták. Mesterinas korában minden szabadidejét rajzolgatásra és faragásra fordította, s amikor három évi tanulás után legénynyé lett, diszes vaskaput rajzolt, melyet kiállítottak és arany éremmel jutalmaztak. Egy évre ezután csekély ösztöndijjal a zay-ugróci műfaragó-intézetbe ment, hol négy évig dolgozott, majd három évi katonáskodás után, miközben amikor csak tehette, faragott és olvasgatott, visszatért szülőföldjére, Pozsonyba. Itt kőből és fából több tárgyat mintázott, köztük: Az emberi élet cimmel Palugyay Ferenc számára egy allegóriát, mely munkájára ugy a pozsonyi első takarékpénztártól, mint a kormánytól ösztöndijat kapott. Ezzel a kettős segélyezéseel utazott Bécsbe, hol először Tilgner Viktor műtermében, majd később az akadémián Hellmer tanár oldala mellett dolgozott. Két és fél évet töltött a bécsi akadémián s az utolsó pályázaton tehetségét és szorgalmát arany éremmel tüntették ki. Ezután önállólag dolgozott, faragva megrendelésre több márvány mellszobrot, szarkofágot és egy nagyobb márványcsoportot. Neve Budapesten a Krisztus a keresztfán cimü munkája által vált ismeretessé, melylyel a képzőművészeti társulat ezer forintos nagy diját is elnyerte. E diadalával csaknem egyiejüleg bizta meg őt Pozsony városa Mária Terézia lovasszobrának elkészítésével, melyet karrarai márványból készítve, életnagyságban, ciszolt gránit-talapzattal a millenium ünnepélyére, a régi koronázási domb helyén fognak fölállítani. Fadrusz János a legujabb időkben Budapestre tette át lakását s a kormánytól a királyi várbazárban kapott műteremben készíti el ugy Mária Terézia lovasszobrát, mint az uj parlamenti épületnek és az igazságügyi miniszterium palotájának diszítésére megrendelt szoborműveket.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
