Eisleben,
Eisleben, járási székhely Merseburg porosz kerületben, azelőtt Mansfeld grófság székhelye, 38 km.-nyire Halletól, vasut mellett, (1890) 23 897 lak., jelentékeny réz- (1889. 15 329 t.) és ezüstbányászattal (86 714 kg.), maláta-, ecet, sörgyártással, zöldségkertészettel. Jelentékeny épületei: az 1877. restaurált András-templom a Mansfeld grófok siremlékeivel, a Luther-szószékkel és Luther meg Melanchton mellszobraival; az 1834-1837. restaurált Péter-Pál-templom egy régi szenteltviztartóval, amelynél állítólag Luthert keresztelték meg, ez utóbbi köpenyegének egy darabjával és kis bőrsapkájával. E.-ben, mint Luther Márton születésének és halálának szinhelyén, a fent említett emlékeken kivül még a nagy reformátornak szülő- és halála házát is mutatják. Szülőháza 1689. csaknem teljesen leégett, közadományokból azonban ujra felépítették és 1693. árvaházul és iskolául rendezték be; 1819. III. Frigyes Vilmos király hozzáépíttetett, az iskolát kibővíttette és tanítóképzőt is helyezett el belé; az épületben, amelynek kapuja felett Luthernek kőből faragott képe látható, több rá vonatkozó emléket (kéziratot, emlékérmet stb.) őriznek. A Péter-Pál-templommal szemben van azon ház, amelyben Luther meghalt; egy emléktábla hirdeti e tényt. A bronzból készült Luther-emléket (Siemeringtől) 1883 nov. 10. leplezték le. E.-t 994. Islevo néven említik az okiratok. 1780-ig a Mansfeld grófoké, 1815-ig Szászországé és azontul Poroszországé volt. V. ö. Krumhaar: Die Gründung der Neustadt-Eisleben u. ihre Geschichte. 1874.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
