Eisenlohr,
Eisenlohr, 1. Ágost, német egyiptologus, szül. Mannheimban 1832 okt. 6., előbb filologiát, utóbb természettudományokat tanult s néhány évig vegyi termékeket gyártott, végre 1869. az egyiptologia magán-, 1872. rk. és 1885. tiszt. rend. tanára lett a heidelbergai egyetemen. Főművei: Der grosse Papyrus Hanis (1872); The political condition of Egypt before the reign of Ramses III. (London 1872); Ein mathematisches Handbuch der alten Egypter (1877, 2 köt.). Ő irta a Bädeker-féle «ägypten» 1-ső kötetét (Oberägypten und Nubien 1891) is.
2. E. Jakab Frigyes, német építész, született Lörrachban 1805 november 23., megh. Karlsruheban 1854 febr. 27. Tanulmányait Karlsruheban elvégezvén, Olaszországba ment; 1832. tanító, 1839. a karlsruhei műegyetemen az építészeti iskola tanára, 1853. építészeti tanácsos lett. A bádeni vasut építményeit, az ortenbergi várkastély restaurációját stb. ő tervezte s vitte keresztül. Művei: Die Ornamentik in ihrer Anwendung auf verschiedene Baugewerke (1-23 füz., Karlsr. 1849-63); Mittelalterliche Bauwerke im südwestl. Deutschland u. am Rhein (1-5 füzet, u. o. 1853-57); Holzbauten des Schwarzwaldes (u. o. 1858) stb.
3. E. Vilmos, német fizikus, szül. Pforzheimban 1799 jan. 1., megh. Karlsruheban 1872 jul. 10. 1817-től kezdve Heidelbergában matematikát és természettudományokat tanulmányozott, 1819. pedig a mannheimi liceumon a matematika és fizika tanárává nevezték ki; 1840. a karlsruhei műegyetemen a fizika tanára lett. E. alapította a badeni nagyhercegségben az első ipariskolát Mannheimban, 1847. egy óriásiskolát állított föl a Schwarzwaldban és 1863-ig nagyon tevékeny volt az ipariskoláknak a nagyhercegségben tovább terjesztése érdekében. Ezenkivül E. több optikai vizsgálatot hajtott végre. Munkái közül első sorban a Lehrbuch der Physik (Stuttgart 1876, 11. kiadás) c. könyv megnevezendő: ezenkivül a Poggendorf-féle Annalen c. folyóiratban több értekezés jelent meg tőle.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
