Eilers, 1. Gerd, porosz pedagogus és titkos tanácsos, szül. Grabstede-n, Oldenburgban 1788 jan. 31., megh. Saarbrückenben 1863 máj. 4. A gimnáziumot Jeyerben, a teologiát Heidelbergában és Göttingában végezte. Tanítóskodott Brémában, gimn. igazgató volt Kreuznachban s iskolatanácsos Koblenzben. 1843. Eichorn miniszter alatt Berlinben a közoktatásügyi miniszteriumban kapott állást. Miniszterének visszalépése után ő is megvált a miniszteriumtól s Halléban a porosz nemesség által látogatott szigoruan konzervativ nevelőintézetet nyitott. Visszalépése után irta következő műveit: Zur Beurtheilung des Ministeriums Eichorn (Berlin 1849); Wanderung durchs Leben (Lipcse 1856-61, 6 köt.); Betrachtungen und Urtheile E. L. v. Asters über die politischen, kirchlichen und pädagogischen Partheibewegungen unseres Jahrhunderts (Saarbrücken 1858-59, 2 köt.).
2. E. Gusztáv, német rézmetszó, szül. Königsbergában 1834., 1869. Berlinben rézmetsző műtermet nyitott. Tizián Adógaras-át, Rubens Szt.-Ceciliá-ját, Holbein és Van Dyck-féle arcképeket, Kaulbach, Knaus, Sohn, stb. műveit metszette rézbe. Eredeti rézkarcai közül nevezetesek a Keleti-tenger partvidékéről vett tájképei, II. Vilmos császár, Menzel, Joachim, stb. arcképei. Ő alapította a Verein für Originalradierung-ot, 1883. a berlini művészeti akadémiának tagja, 1884. tanára lett.