Eifel,
Eifel, hegyekkel takart, 600 m. átlagos magasságu fensik a porosz Rajnai-tartományban a Mosel, Rajna és Roer közt. A 68 km. hosszu és 30 km. széles fensik zord, terméketlen és meglehetősen egyhangu, csakis egyes, sziklás völgyek kölcsönöznek neki némi változatosságot; ilyenek az Ahr völgye és a vulkáni tuffokban gazdag Brohl-völgy. Vizei a Moselbe folyó Elz, Ues, Lyser, Salm, Kyll, Prün és Sauer; a Maasba szakadó Roer és a Rajnába torkoló Ahr és Nette. Számos benne a kialudt vulkán, a völgyüst és kratertó, amely utóbbiakat maar-oknak nevezik; a legnagyobb tó a 338 ha-nyi területü, kék vizü Laachersee, amelynek vize néhol 60 m. mély és a mely körül mintegy 31 vulkáni kúp emelkedik. Kisebb kratertavak: a Merfelder-, a Pulver-, a Weinfelder- és a Gemündener-maar. Az E.-ben hat részt különböztetnek meg, ezek: 1. a Maifeld, amely 400 m. átlagos magasságu; a Nette, Elz és Mosel közt fekszik és aránylag szelid klimáju; 2. tőle É-nak az Ahrgau; 3. Ny-ra a Magas-E., amelyben a legmagasabb csucsok (Hohe Acht 700 m., Nürburg 688 m., Errensberg 693 m. stb.) találhatók; 4. DNy-on hozzája csatlakozik a Vordereifel, amelyben a legtöbb maar és vulkáni kúp van; 5. a Schnee-E., amely a legzordabb és legvadabb; végül 6. a Hohe Venn. A D-nek és K-nek nyiló völgyek a legmelegebbek; bennök gyümölcsöt és szőllőt is termesztenek; a magasabb részek azonban csak szegényes legelőkül szolgálnak, amiért is az E.-nek nagyon gyér és szegény a lakossága. Az E. főtömegét a devoni korszak kőzetei alkotják; csak az Ardennák felőli részében vannak nagyobb kiterjedésben félig kristályos palák. Az É-i szélein, továbbá az Erfttől DDNy. felé 7-8 helyen elszigetelve található Eifelmész, amely teknőalaku mélyedményekben fekszik. Eschweiler és a Wurm mellett végre széntelepek is vannak. V. ö. Eifelführer. Herausg. v. Vorstand des Eifelvereins, Trier 1891.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
