Eichrodt Lajos, német költő, szül. Durlachban 1827 febr. 2., megh. Lahorban 1892 febr. 2., hol 1871 óta biró volt. Műveinek egy részét Rodt Rudolf álnéven adta ki. Humoros költő, kit gazdag élc, szatirikus tehetség és feneketlen jókedv jellemeznek. Sok dala valóságos népdal lett. Főművei: Gedichte in allerlei Humoren (1853), Schneiderbüchlein (1853). Leben und Liebe (költemények 1856), Die Pfalzgrafen (dráma, 1859), Deutsches Knabenbuch (1865, sikerült rajzokkal Schrödter- és Camphausentől), Alboin (dráma, 1865), Rheinschwäbisch (1869, költemények badeni nyelvjárásban), Lyrischer Kehraus (1869, 2 rész), Lyrische Karikaturen (1869), Biedermeiers Liederlust (1875), Hortus deliciarum (1876-80, 6 rész, antologia), Gesammelte Dichtungen (1890, 2 köt., számos deákdallal) stb. Ő szerkesztette a legelterjedtebb német deák daloskönyvet (Allgemeines deutsches Commersbuch) is. A müncheni Fliegende Blätter c. humoros hetilapnak 1848 óta dolgozótársa volt.