Egyházkelés,
Egyházkelés, v. avatás, a gyermekágyból felépült nőnek és gyermekének első látogatása és megáldása a templomban. Katolikus felfogás szerint az E.-ben csak kat. és pedig oly anyák részesíttetnek, a kik törvényes házasságban szültek. Eredete az ó-testamentom (Móz. III. 12.) ama törvényére vezethető vissza, hogy a gyermekágyból felkelt anya, a meghatározott napon csecsemőjével a templomban megjelent, hogy az előirt áldozatot bemutassa. Igy mennek a kat. anyák is a templomba, hogy Istennek hálát adjanak, s gyermeköket neki felajánlják. Az egyházkelést közönségesen avatásnak is hivják. Az ev. ref. egyházban, a gyermekágyból felkelt nő az isteni tisztelet rendes idején kivül megy föl a templomba, vagy istentisztelet után benmarad, s az általa előre fölkért lelkész vele egy imádkozásból s nehány rövid intő szóból álló szertartást végez. Igy megy ezen, egyházkelésnek nevezett szertartás a magyar ev. ref. egyház némely részeiben. A luteránus egyházban a gyermeket szült asszonyok egyházkelését az egész gyülekezet nyilvános hálaadása helyettesíti.
E szokásnak a mózesi törvény elég világos vallomása szerint azon igen általános elterjedésü antropologiai felfogás az alapja, amely szerint a gyermekágyas nő teljes felépüléséig tisztátalan. A tisztátalanság idejének különböző tartamát aszerint, amint fiut, vagy leányt szült a nő, szintén több helyütt megtaláljuk a mózesi törvényen kivül is, sőt Hippokrates magyarázatát is próbálta adni. Összefügg e felfogással az a sok babona is, ami a nő havi tisztulására, viselős állapotában való tisztátalanságára, szóval nemi életének összes jelenségeire vonatkozik. Mindezekről igen bőven és a földkerekség minden részéről idézett példákra hivatkozva értekezik Ploss, Das Weib in der Natur- und Völkerkunde c. müvében (különösen II, 340-366.). A magyar népnél, kivált a földmivelő népnél a gyermekágyból felkelt nő rendesen már a szülés után 12-14. napon megy avatásra, sőt elég gyakran még ennél korábban is, aminek az a babona a főoka, hogy e templomlátogatás előtt nem igen szabad még a ház körül sem mutatkoznia. Sok visszaélésnek és a nőre végzetes megbetegedésnek is vált e hit az okává, amennyiben az elgyengült s még teljesen fel nem épült nő, gyakran szigoru téli időben a néhol távolabb is fekvő templomba vánszorog, hogy e szokás szentesítette vallásos kötelmének eleget tegyen. Némely helyütt az ily E.-t utána következő lakomával is ünneplik, igy régebben Magyarországban is, amint Csaplovics (Gemälde v. Ungarn) tanusitja.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
