Egyetemes gyülések,
Egyetemes gyülések, a magyarországi ág. ev. négy egyházkerület küldöttjeinek határozatképes gyülései, melyek Mária Terézia királynő amaz óhajtására szerveztettek rendszeresen, hogy a prot. kerületek ne külön terjeszszék fel sérelmeiket, hanem együttesen. Noha értekezleteket olykor már előbb is tartott mindkét prot. egyház, a ref. egyházban akkor nem sikerült az ilyen egyetemes jellegü gyülések szervezése, de a lutheránusok az 1774 ápr. 20. tartott alakuló közgyülésen kimondták az egyetemes gyülések rendszeresítését s évenként való megtartását. Azóta az egyház szervezetéhez lassanként mindinkább hozzásimultak ezek, s némi változáson, illetőleg fejlődésen már előbb is menvén át, a budapesti zsinat végre törvénybe iktatta s hatáskörüket határozottan megszabta. Az uj szervezetü E. elseje 1893 okt. tartatott s eredménye hű tükre volt az uj alakulás áldásos hatásának. Az E. 1848-ig mindig az egyetemes felügyelő által vitt egyes elnökség alatt tartattak; az ezután bekövetkezett provizórium elteltével 1860. már kettős elnökség vezette a gyüléseket, amennyiben a legrégibb szuperintendens társelnöke lett az egyetemes felügyelőnek. Habár ennek hivatala szoros összefüggésben van az egyetemes gyülésekkel, mégis előbb rendszeresíttetett azoknál, miután már 1758 megválasztott reá br. Zay Péter, ki 1788-ig folytatta azt. Utódai a következők voltak: Ócsai Balogh Péter (1788-1819), báró Prónay Sándor (1819-1839), gr. Zay Károly (1840- 1860), báró Prónay Gábor (1861-1875). Zsedényi Ede (1875-1879), br. Radvánszky Antal (1879-1882) és br. Prónay Dezső (1883-tól), ki a budapesti zsinat folytán sokban megváltozott viszonyokra való tekintettel 1893. lemondott, de az egyházak óriási többségével, szinte egyhangulag ujra megválasztatott. V. ö. Haán Lajos: A magyarországi ág. hitv. evangélikusok egyetemes gyülései és az egyetemes világi felügyelői hivatal (1883).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
