Egyesülési és gyülésezési szabadság,
Egyesülési és gyülésezési szabadság, általában azt jelenti, hogy a polgárok magán- és közügyek tárgyalására gyüléseket tarthatnak, ott határozatokat hozhatnak, sőt e célból egyleteket is alkothatnak. Az angol és amerikai alkotmányok mindig elismerték az E.-t, mig ellenben a kontinensi abszolut kormányok a közrend veszélyeztetését látták benne s csak a modern alkotmányosság az, mely mint a személyes szabadság folyományát, alapjog által biztosítja. E felfogás először a francia alkotmányban nyilvánult (1790., 1791. törvények; 1790. decret.), de a klubbok forrongásai csakhamar korlátozó szabályokra vezettek (III. év decret. 1795. alkotmány), melyeket később a császári és királyi kormányok is fentartottak (Code Pénal, 1868. törvény), mingnem az uj köztársaság, az 1881. és 1889. törvényekkel az E.-t a maga teljességében visszaállítja. A német birodalomban az 1832 jul. 5-iki «Bundesbeschluss» minden politikai egyletet és gyülésezést eltilt és az 1848-ki forradalmaknak kellett bekövetkezni, hogy e jog, az egyes államokban külön-külön szabályozva (Poroszország 1850., Szászország 1850., Baden 1868. stb.) ujra elismertessék. Továbbá Belgiumban az 1831-ik, Olaszországban az 1848-ki alkotmányok, Ausztriában az 1867 nov. 15. és dec. 21-ki törvények biztosítják az E.-t. Arra nézve azonban, hogy az E. el ne fajuljon, s hogy az állam felügyelete érvényesülhessen, az alkotmányok különböző óvszabályokat alkalmaznak.
A magyar államban az E. törvény által szabatosan meghatározva még nincsen. Az érvénybenlevő szabályokat kormányrendeletek és a gyakorlat szolgáltatják. Ezek szerint egyesület alakításánál az alapszabályok, törvényhatóság utján, a belügyminiszterhez felterjesztendők s ha 40 nap alatt válasz nem érkezik, az egyesület ideiglenesen megalakulhat, végleges megalakulása azonban csak az alapszabályoknak miniszteri láttamozása után történhetik (Belügym. rend. 1875. máj. 2.). Ha az egyesület alapszabályaitól eltér, felfüggeszthető s a vizsgálat eredményéhez képest fel is oszlatható. a felügyelet első sorban az illető törv.-hatóság joga és kötelessége s azért az alapszabályok egy példánya hozza is beküldendő (Belügym. rend. 1873. ápr. 29.). Továbbá különböző célu egyesületek (politikai, gazdasági, közművelődési, humanisztikus) csak külön-külön alakulhatnak. A «nemzeti» címet, valamint a hazai egyletek idegen államok jelvényeit, cimereit, szinei nem használhatják. Közművelődési egyletek tiszt. tagjai idegenek csak akkor lehetnek, ha a kormány a választást helybenhagyja. Gyülések, népgyülések helye, ideje és a programm 24 órával előzőleg a közigazgatósági hatóságnál bejelentendő és a hatóság magát ott közegeivel képviseltetheti. A bejelentés kötelezettsége alól csak olyan egyleti gyülések vannak felmentve, melyeknek megtartása, már az alapszabályokban előre jeleztetett. ha a gyülés által a közrend és béke veszélyeztetve nincsen, a kérelem meg nem tagadható. De a hatósági közeg, ha azt látná, hogy a programmtól eltérnek, vagy hogy zavargások merülnek fel, avagy hogy a gyülés az állam, annak intézményei, jogi rendje ellen fordul, az elnöktől feloszlatását kérheti, annak megtagadása esetén pedig azt helyette elrendelheti (Miniszt. rend. 1848 ápril. 20. és 28. Pest, Arad és Kassa városokhoz). A választói pártgyülésekről az 1874, XXXIII. t.-c. hasonlóan intézkedik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
