Egri püspökség, egri érsekség.
Egri püspökség, egri érsekség. Habár az egri püspökség alapításáról s legrégibb viszonyairól szóló emlékeke elvesztek, kétségtelen, hogy egyike volt azoknak, amelyeket Szt. István alapított. Kitünik ez IV. Bélának egy 1261. kiállított okleveléből, amelyben az egri egyház régi alapítólevelét megujította. Az sincs mai napig megfejtve: ki volt az első egri püspök. Némelyek Szt. Buldot, Szt. Gellért vértanu-társát, mások Katapánt helyezik a püspöki névsor élére. A püspökség területe kezdetben Borsod-, Abauj-, Zemplén-, Ung-, Szabolcs-, Zaránd, Külső-Szolnok- és Heves-megyéket foglalta magában; ezekhez a XIII. sz.-ban még Ugocs- és Bereg-, később Sáros-, Marmaros- és Szatmár-megyék, ugy a Nagy-Kun- és Jász-kerületek csatoltattak. Az egyházi javadalmak száma a XV. sz. végéig rendkivül nagy volt, de a mohácsi vész után, midőn a polgárháboru, a protestantizmus terjedése és a török hódítás idején minden megváltozott. Ezen időben Perényi Péter elfoglalta a püspöki javak nagy részét, magát az egri várat is s a székesegyházat a káptalani házakkal együtt az erődítményeknek áldozta fel. A püspök és a káptalan ekkép a várból kiszoríttatván, az alsó városban telepedett meg. 1596. Eger a török kezébe jutott s 91 éven át volt az izlam iga alatt. Ez alatt a kat. vallás kiszoríttatott a terjedelmes megye nagyrészéből, püspökei s papjai pedig elüzettek. A helyzet 1687 után fordult jobbra, midőn a királyi hadak Egert visszavették. Fenesy György, Telekessy István és Erdődy Gábor püspökök lelkesen buzgólkodtak a kat. vallás visszaállításán. Sokat tettek a káptalan tagjai is. Foglás György jogi tanfolyamot alapított, Kiss János intézetet az elaggott papok számára, Komáromy János pedig kórházat létesített. Barkóczy Ferenc püspök 1754. a bölcsészeti és hittudományi tanfolyamot szervezte, s nyomdát alapított. Az E. a legrégibb időktől kitünő kiváltságokkal dicsekedett. IV. Béla 1261-iki okmánya a «szent királyoktól»származónak nevezi azon jogot, amely szerint a király negyedik fiának nevelése az egri püspökhöz tartozik. Az egri főpapok a XV. sz. végétől Heves- és Külső-Szolnok-megyék örökös főispánjai. IV. Béla és V. István okmányaiból tudjuk, hogy jobbágyaik menetek voltak az adóktól és vámoktól s a püspöki tisztek biráskodása alá tartoztak; a rendes püspöki tizedek mellett 10 vmegyében a király vagy országgyülés rendeletére szedett összes adók tizedét is évezték; valamint birták a csikótizedet is. A püspökséget 68 főpap kormányozta Szt. Istvántól 1804-ig, akik majd mindannyian az egyházi és politikai élet terén jelentékeny szerepet játszottak. Buld vértanu s a szent életü Bánfy Lukács mellett 15 az esztergomi, egy a kalocsai érsekségre emeltetett. Estei Ipolyt, Szécsi Dénest és Rangoni Gábort Róma biborral diszítette fel. Estei Ipoly (1512) és Lósy Imre (1635) alatt megyei zsinatok tartattak. Kilit 1232. a bélháromkuti apátságot, Kisdy Benedek (1648-60) pedig a kassai akadémiát alapította. Politikai téren Ujlaki Ferenc és Radeczi István mint I. Ferdinánd, Miksa és Rudolf helytartói, Dóczy Orbán mint nádori helytartó, ez, Radécsy István és Szohay István mint királyi kincstárnokok, Dóczy Orbán és Bakács Tamás mint a szt. korona őrei szolgálták hazájukat. Tizenegy egri püspök volt királyi kancellár. Kilit állította ki az arany bullát. Kopány, Kálmán hg. oldala mellett vitézül harcolt Halicsban. Tamás II. Endrét a keresztes hadmenetbe kisérte. Rozgonyi Simon Várnánál esett el. Mint diplomaták kitüntették magukat Péter 1192., Miklós 1335., Zudar Imre 1382. Gróf Barkóczy Ferenc, gróf Erdődy Gábor, gr. Esterházy sith György, Lippay György, Lósy Imre, Oláh Miklós, Gróf Pálffy Ferdinánd és Tamás, Szegedy Ferenc, Telekessy István és Verancsics a hazai irók sorában szereztek maguknak érdemet. - Egri érsekség. Az egri egyházmegye történetében uj korszak nyilik meg 1804., midőn területéből I. Ferenc intézkedése és VII. Pius bullája folytán, két uj püspökség, a kassai és a szatmári kiszakíttatott, az egri pedig érseki s metropolitikai székké emeltetett. A szétosztás vmegyék szerint történt. Abaujvár, Sáros- és Zemplén- a kassai, Sztmár-, Bugocsa-, Ungvár, Bereg-, Mármaros megyék a szatmári megyének jutottak. Az egri püspökség érsekséggé emeltetvén, az esztergomi érseknek, mint metropolitának, hatósága alól kivétetett, s metropolitai hatósága alá a rozsnyói, szepei, kassai és szatmári püspökségek helyeztettek. Első érsekké 1804. Fuchs Ferenc nyitrai püspököt nevezték ki. Követték őt báró Fischer Ignác, Pyrker László. 1848. Csanád nagynevü püspökét, Lonovich Józsefet nevezték ki egri érsekké, de székét a szabadságharc miatt el nem foglalhatta s ettől utóbb a bekövetkezett elnyomás korszakában megfosztották. 1850-ben Bartakovics Béla lett az egri érsek, s ennek 1873. bekövetkezett halála óta Samassa József kormányozza a főmegyét. Az érseki megye 4 fő- és 24 alesperesi kerületre van osztva, 198 plébániát, 76 segédlelkészi állomást és 513 814 kat. hivet számlál.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
