Egészségügy.
Egészségügy. Vezetése a közigazgatás és pedig nálunk az állami közigazgatás köréhez tartozik. Hazánkban a kor szinvonalának s igényeinek megfelelő rendezést az 1876. és XIV. «a közegészségügy rendezéséről» szóló t.-cikkben nyert. A törvény szerint hatósági felügyeletnek és intézkedésnek tárgyát képezi mindaz, ami a közegészség fentartására, javítására és a megromlottnak helyreállítására szolgál. A hatósági felügyelet hivatalból, időnkénti szemlék és vizsgálatok által gyakorlandó. A hatósági felügyeletnek tárgyait képezik különösen:
1. Oly vidékeken, hol a halálozás - járvány nem létében
- a rendes arányt tetemesen felülmulja, a tünemény okainak helyszini nyomozása s a szükséges intézkedéseknek megtétele-
2. a lakóhelyek légkörének tisztántartása;
e célból az egészségre ártalmas posványok és mocsarak lecsapolása, kiszárítása. Csatornázás, növényzet átültetés, tulzsufolt lakásoknak kiüríttetése, utcáknak, tereknek, lakóházaknak, iskoláknak, gyáraknak, börtönöknek, vágóhidaknak tisztántartása;
3. lakóházak építésénél
a közegészségügyi szempontoknak érvényesítése, mely célra szolgálnak különösen az építészeti szabályoknak hatósági megállapítása, ujon épült vagy átalakított helyiségeknek egészségrendőri szemle alá vétele, mely nélkül az ily helyiségek nem lakhatók; közegészségileg veszélyes lakóhelyeknek kiüríttetése;
4. vágóhidakon és mészárszékekben
elárusítás végett levágandó állatoknak egészségi szempontból előleges szemle alá vétele s mindennemü nyilvánosan áruba bocsátott husnak egészségi szempontból megvizsgálása;
5. áruba bocsátott élelmi szereknek
és italoknak s az előállításukra és eltartásukra szolgáló edényeknek megvizsgálása;
6. iparüzletekre
egészségi szempontból gyakorlandó felügyelet s az üzletnél alkalmazott munkások egészségi érdekeiről gondoskodás;
7. szülőházak,
lelencek s dajkaságba adott kisdedek feletti felügyelet;
8. mérgeknek és méregtartalmu anyagok
árulásának ellenőrzése s egészségügyi érdekekben szükséges korlátolása;
9. házi s ragadozó állatok
által előidézhető veszélyeknek célszerü óvórendszabályok által megelőzése;
10. gyermekek egészségi állapotának ellenőrzése.
A gyermek-egészség érdekében, jelesül a 7. évnél fiatalabb gyermeket megbetegedés esetén mielőbb orvosi segélyben köteles részesíteni az, aki a gyermeknek ápolására s gondozására törvény szerint hivatva van, s mig egyrészt a kötelezettség elmulasztása büntetéssel jár, addig másrészt a törvény a kötelezettnek vagyoni helyzetét is méltányolja, amennyiben ily esetben a gyógykezelésért a törvényes dijszabásnak (l. 14 alatt) csak felét követelheti, vagyontalan gyermeknél a községi (kör-) orvos a gyógykezelést ingyen teljesíteni, ily orvos hiányában a kezelés költségeit a község viselni tartozik.
Az, aki saját lakásán gyermeket dajkálás végett elvállalni akar, ezt csak egészségi állapotnak és lakásának orvosi megvizsgálása alapján kiadott hatósági engedély mellett teheti. A dajkaság azontul is a bánásmód, a kisdedek táplálkozása és hogyléte tekintetében a hatósági orvosnak s a községi előljáróságnak ellenőrzése alatt áll. Büntetés terhe alatt tiltva van különösen altató vagy kábító szereknek orvosi rendelet nélkül alkalmazása;
11. iskolák és más tanintézetek feletti felügyelet;
ragályos betegségben szenvedő tanulók a tanoda látogatásától eltiltandók. A tanodában felmerült ragályos esetről a hatóság tudósítandó; fontosabb esetekben a belügyi s közoktatásügyi miniszternek jelentés teendő, s a tanodából mindazok a tanulók távoltartandók, kik ragályos vagy járványos betegekkel érintkezésben voltak. Bizonyos esetekben a tanodák a közigazgatási hatóság által be is zárathatók;
12. állami fegyházak és börtönök feletti felügyelet,
mely közegészségi szempontból állami fegyházaknál a belügyminisztert, börtönökre nézve az illető törvényhatóságot, a közigazgatási bizottság vezetése és ellenőrzése mellett a tiszti orvost illeti meg. Az intézkedés az igazságügyminiszternek s közegeinek - kir. ügyészség - köréhez tartozik;
13. segélynyujtás balesetek alkalmával
mely mindenkinek, ki arra képes, kötelességében áll. A hatóság teendőihez tartozik a lakosságnak, különösen azoknak, kik foglalkozásuknál fogva gyakrabban jönnek abba a helyzetbe, hogy baleseteknél segédkezet nyujtsanak - halászok, hajósok, rendőrök, bányászok, mozdony- és vonatvezetők - népszerü oktatása, mentő-intézetek felállítása s azoknak a szükséges mentőeszközökkel és gyógyszerekkel ellátása, felügyelet arra, hogy a segélynyujtás s általában az egészségügy szempontjából főfigyelmet érdemlő szabályok a népiskolában tanítassanak. A törvény 39. és 7. §§-ainak egyebevetéséből különben kétségtelen az is, hogy aki rögtöni baleset alkalmával, habár arra tettel vagy tanácscsal képes, segélyt nem nyujt, szabadságvesztés-büntetésre is átváltoztatható pénzbüntetéssel büntetendő;
14. orvosi gyakorlat feletti felügyelet.
Orvosi gyakorlata csak orvosi oklevél ad jogot. Külföldi egyetemeken nyert oklevél honosításra (nostrificatio) szorul, amennyiben nemzetközi egyezmények másként nem intézkednek. Kivételt képeznek az osztrák-magyar monarkia másik államaiban fenálló egyetemek oklevelei, melyek államaiban fenálló egyetemek oklevelei, melyek a kölcsönösség alapján érvényesek. Az orvosi oklevél az illetékes közigazgatási hatóságnak beiktatás és kihirdetés végett bemutatandó. a magánorvosok bárhol telepedhetnek le, a gyógymód alkalmazásában nem korlátolhatók, de az állam ellenőrködése alatt állanak s a hibákért felelősséggel tartoznak. A díjazás magánegyezkedésnek, ilyennek hiányában peres esetekben, birói megállapításnak képezi tárgyát. A dijazásnak legkisebb mértékét, tehát az u. n. minimális dijszabályt (tariffát) az egész országra kihatólag, azonban tekintettel a városok és községek különböző viszonyaira, a belügyminiszter állapítja meg;
15. szülésznői gyakorlat feletti felügyelet
Szülésznői gyakorlatra érvényes szülésznői oklevél vagy - átmenetileg - tiszti főorvosi képesítő okmány szükséges. A szülésznői oklevéllel ellátott szülésznők azonban előnyben részesülnek, s törvényhatósági szülészeti szolgálathoz csak ilyenek alkalmazhatók-
16. kuruzslás megakadályozására szolgáló intézkedések
jelesül nem orvosoknak gyógykezeléstől - amennyiben az keresetképen és dijazás mellett üzetnék - eltiltása, titkos összetételü gyógyszereknek készítése s árulásának a belügyminisztertől nyert engedélytől függővé tétele, gyógymódoknak vagy uj gyógyszereknek megvizsgálása s alkalmazásuknak engedélyezése vagy eltiltása. Gyógyszerek, óvszerek, valamint közegészségi tekintetből meg nem engedhető felfedezések, találmányok, szabadalom (privilegium) tárgyai nem lehetnek;
17. kórházak és gyógyintézetek ügye.
Felállításukhoz belügyminiszteri engedély szükséges. A kórházak lehetnek köz- (állami, törvényhatósági, községi) vagy magán-, vagy közkórházi jelleggel felruházott magánkórházak. Közkórházi jelleggel oly magánkórházak ruházhatók fel, amelyek rendes igazgatósággal ellátvák s akként felszerelvék, hogy a helyi szükségletek kielégítésén felül megfelelő számu idegen betegek befogadására is képesek. A magánkórházaknál az orvosi személyzetet a tulajdonos nevezi ugyan ki, ha a kórházat maga vezeti, de főorvosi minőségben csak oly orvosdoktorok alkalmazhatók, kik legalább két évi gyakorlatot képesek kimutatni. A kinevezés a főispánnak bejelentendő, aki azt a törvényszerü képesítés hiánya miatt, v. erkölcsi indokok alapján kifogásolhatja; a végérvényes döntés a belügyminiszter illeti. ha a tulajdonos a kórházat nem maga vezeti, az orvosi személyzetet előterjesztésére a főispán nevezi ki. A közkórházak orvosi személyzetének ki által történendő kinevezését a törvény szabályozza. A kórházak feletti felügyelet állami intézeteknél a belügyminisztert, minden egyéb köz- és magánkórházaknál az illető törvényhatóság illeti. Az ápolási dijakat a magánkórházak maguk, közkórházakban a belügyminiszter állapítja meg;
18. tébolydai ügy,
melynek rendezésénél két főszempont veendő figyelembe, u. m. egyrészt a közbiztonságnak, másrészt az éppen e téren igen könnyen veszélyeztethető személyes szabadságnak érdekei. Az első szempontnak a törvény eleget tesz az által, hogy a közbiztonságra veszélyes elmebetegeknek gyógyítás s (amennyiben gyógyíthatatlanok) eltartás végett tébolydába helyezését kötelezőleg elrendeli. A második szempont a felvételt szabályozó intézkedéseknél érvényesül. Ezek szerint állami tébolydákra nézve az u. n. megfigyelési rendszer kötelező; a beteg felvételnek csak akkor lehet helye, ha a megfigyelés az elmekórnak létezését kétségtelenül megállapította, s mindig az intézet igazgatójának személyes felelőssége alatt, aki azonfelül a véglegesen felvett betegről készítendő leletet és orvosi véleményt az illetékes biróságnak haladéktalanul megküldeni tartozik. Magánintézetekbe a végleges felvételnek csak akkor van helye, ha az illetékes biróság az elmebetegséget megállapította.
19. Vasuti és hajózási E.,
melynél a állami felügyelet tárgyát képezik különösen az alkamazottak, s az utasok egészségének kellő biztosítására szükséges intézkedések; gyógyszerek, sebészeti kötések és egyéb készülékeknek, különösen tömeges sérülések eshetőségére való tekintettel, készentartása, orvosoknak kellő mérvben alkalmazása, s járványok alkalmával megkivántató óvintézkedések pontos foganatosítása. A főfelügyelet teljesítése a belügyi- s a kereskedelmi és közlekedési minisztert illeti.
20 Járványok és ragályok eseteiben
való intézkedések a járvány elfojtása, terjedésének megakadályozása érdekében, jelesül a szükséges kórházi helyiségek előállítása, szükség esetében az u. n. járványorvosok kirendelése által, mely kirendelést minden gyakorló orvos rendes működési területre nézve köteles elfogadni; a szükséges ápoló személyzetnek biztosítása s kitanítása; a kellő fertőztelenítés; a szükséges veszteg- és határzárnak elrendelése, minek azonban szárazföldön csak a kormány felhatalmazása folytán lehet helye. Végül ragályos betegségek esetében, a hova a bujakór is tartozik, a kényszergyógyítás elrendelése.
21. Védhimlőoltás,
mely egyenesen állami intézmény s évenkint minden községben teljesítendő. Az oltást csak érvényes oklevéllel biró orvos teljesítheti, ki ellen, ha hibája miatt a himlőoltás következtében a beoltott egészségre káros következmény vagy veszély származnék, büntető eljárásnak van helye. A védhimlő-nyirkről a belügyminiszter gondoskodik.
22. Gyógyfürdők és ásványvizek körüli felügyelet,
hova tartozik magának a gyógyfürdői elnevezésnek a belügyminiszter által engedélyeztetése; a gyógyfürdőknek közvetetlen törvényhatósági felügyelet alá helyezése, mely különösen arra terjed ki, hogy a gyógyfürdők az egészség és kényelem igényeinek megfelelő fürdőházzal és lakóházzal, fürdőszabályzattal, az idény alatt állandó orvossal és gyógyszertárral ellátva legyenek; a gyógyforrások a légkori kártékony befolyásoktól s mindenféle tisztátalanságtól kellően megvédessenek, a betegeknek egészséges eledelről, nyugalmáról és kényelméről kellően gondoskodva legyen. Megjegyzendő, hogy gyógyfürdőknek csak a) oly ásványfürdők tekinthetők, amelyeknek ásványvize fegyelmezés s arra alapított szakértői vélemény szerint fontosabb károk ellen hatályosan használható, b) oly vizfürdők, melyek kellő mennyiségü tiszta és üde forrásvizzel birnak. A belügyminiszter felügyeleti joga a közegészség követelményeinek ismételt megintés dacára meg nem felelő fürdők bezáratására is kiterjed. Hatósági felügyelet alatt vannak továbbá az ásványvizek töltése, tartása mesterséges ásványvizeknek csak hatósági engedély mellett s csak vizsgázott vegyész v. gyógyszerész közvetetlen vezetése mellett megengedett készítése és elárusítása.
23. Hullák körüli eljárás.
Tetszhalott eltemetésének meggátlása, másrészét a büntető igazságszolgáltatás érdekében rendkivül fontos annak megállapítása, hogy vajjon a halál valósággal bekövetkezett-e, s vajjon a halál nem valamely bűncselekménynek eredménye-e. A közegészség igényeinek biztosítására első sorban szolgál a halottkémlelésnek kötelező elrendelése, melynek értelmében a halottkémnek a halált bizonyító irásbeli nyilatkozata előtt senkit eltemetni nem szabad. Tilos továbbá, kivételes esetektől eltekintve, az eltemetés a halál bekövetkeztétől számítandó 48 óra eltelte előtt. Mindkét fent kiemelt célnak szolgálatában áll az orvosrendőri hullaboncolás, melynek helye van talált hullákon, járványos vagy ragályos betegségek megállapítása céljából és valahányszor a hatóság azt köztekintetekből szükségesnek találja. A községi előljáróság tartozik gondoskodni, hogy minden halott a törvényes időben eltemettessék, a temetési költségek az annak viselésére köteles rokonok vagy testületek hiánya s teljes szegénység esetében a község terhére esnek. Oly felekezeti temető hiányában, melyben a temetkezés szabadsága biztosítva van, a helyi és egészségügyi igényeknek megfelelő községi temetőt kell fentartani. A belügyminiszter hatásköréhez tartozik a temetőhelyek felállítása, bezáratása, a temetőknek a lakott házaktól való távoltartása, a sirok körülkerítése, fával beültetése, a sirok nagysága s mélységének rendeleti uton szabályozása. Elhagyott temetők beépítése csak az utolsó temetkezéstől számítandó 30 év lefolyta után engedhető meg. Hatósági engedélytől függnek sirok vagy sirboltok kinyitása, sirboltoknak a temetőben felállítása, a templomokban vagy azok körül levő sirkertekbeni temetkezés, amennyiben az az uj törvény életbelépte előtt szokásos volt, mert a városok belterületein épülő uj templomok körül sirkertek többé fel nem állíthatók, ugyszintén családi temetőknek vagy sirboltoknak a rendes temetőkön kivül, magánbirtokon felállítása, végül hulláknak szállítása. 24. A gyógyszerészet szintén az állam felügyelete alatt áll. A felügyeletnek tárgyát képezik különösen: a gyógyszerészek tudományos képzettsége, az államilag meghatározott árszabály megtartása; a gyógyszertárak kezelése, berendezése s felszerelése; a könyvvitel helyességének ellenőrzése. A gyógyszertár szabálytalan kezelése esetében a törvényhatóság kezelőt rendel. nem okleveles segédszemélyzetéért a gyógyszerész személyesen felelős. Gyógyszereknek kiszolgáltatására csakis okleveles gyógyszertártulajdonosok s okleveles kezelők jogosítvák; orvosok csak annyiban, amennyiben kézi gyógyszertárt tarthatnak; állatokra nézve az állatorvosok. A hasonszenvi gyógyszerek ősanyagai és ősoldatai hasonlóan csak a rendes gyógyszertárakban rendelhetők meg. Gyógyszertárt csak az kezelhet, kinek érvényes gyógyszerészdoktori vagy gyógyszerészmesteri oklevele van, amely, ha külföldi, előbb nosztrifikálandó. A gyógyszertár üzleti joga a jogosítottnak személyéhez van kötve, s arról a gyógyszerész halál esetére nem intézkedhetik. A jogosítvány haszonélvezete az özvegyre, ennek halálával vagy férjhezmenetelével az esetleg létező kiskoru gyermekekre száll a gyermekek nagykoruságáig, kik azonban okleveles kezelőt kötelesek tartani. A gyógyszertári jogosítványnak - mindig csak személyes joggal - élők közti átruházáshoz belügyminiszteri engedély szükséges, mely azonban a törvényes kellékek hiánya s erkölcsi megbizhatatlanság esetein kivül meg nem tagadható. Más tekintet alá esnek az épülethez kötött u. n. reáljogu gyógyszertárak, többé nem adományozhatók. Gyógyszertáraknak felállításához, amiért vagy valamely község, v. okleveles gyógyszerész folyamodhatik, a belügyminiszter engedélye szükséges.
A közegészségügyi szolgálatra hivatvák
a községek, a törvényhatóságok és - központban - a belügyminiszter, ki az ország közegészségi viszonyairól az országgyülésnek évenkint jelentést tenni tartozik. A községeknek a törvényben meghatározott rendőri teendőit végzik; nagy és ki községekben a községi biró és községi (kör)-jegyző; rendezett tanácsu városokban a rendőrkapitány; törvényhatósági joggal felruházott városokban a kapitánysági közegek, Budapesten a fővárosi rendőrség. Szakközegek: a) a községi orvos, akit minden törvényhatósági joggal felruházott, vagy rendezett tanácscsal ellátott város és minden község, mely 6000 lakossal bir, tartani köteles, mig a kisebb községek 6000-től 10 000 létszámig egy közegészségi körbe csoportosítandók, s egy közös orvost - körorvost - tartanak, aki közegészségi körében a községi orvos teendőit végzi; b) a szülésznő, akit minden község, mely legalább 1500 lakost számlál, tartani köteles. Kisebb községek közösen alkalmaznak községi szülésznőt- c) közegészségügyi bizottság, minő minden községben, melynek saját orvosa van, alakítandó. Tagjai az orvos, az állatorvos, a gyógyszerész, a lelkészek, jegyzők és tanítók, s a községi képviselőtestület által választható tagok, - legalább három - mint véleményező és indítványozó testület s mely járvány idejében helyi járványbizottsággá alakul. Oly községekben, melyek saját orvossal nem birnak, a közegészségügyi bizottság feladatát a községi előljáróság teljesíti.
A törvényhatóságokra ruházott közegészségügyi teendők ellátására rendelvék:
a) a szolgabiró, mint elsőfoku közegészségügyi hatóság, kinek szakközege a járási orvos. Ennek teendőit a fővárosban a kerületi orvosok, törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi orvosok, rendezett tanácsu városokban a községi orvosok teljesítik. A két első helyen nevezettek teljesítik a községi orvos teendőit is. b) Másodfoku - a szolgabiróhoz nem utalt ügyekben elsőfoku - közegészségügyi hatóságként a törvényhatóságnak első tisztviselője, c) a közigazgatási bizottság, amelynek másodfoku határozatai a felek által csak akkor felebbezhetők, ha az első foku határozatoktól eltérők; harmadfokulag hozott határozatai a felek részéről egyáltalán nem felebbezhetők. Csak a főispán van jogosítva arra, hogy államérdekből a közig. biz. bármely határozatát felebbezhesse, s illetve a belügyminiszterhez felterjesztést tehessen; d) a törvényhatósági közgyülés a törvény által hozzáutalt ügyekben; e) mint szakközeg a tiszti főorvos; f)a törvényhatósági egészségügyi bizottság, melynek tagjai: minden hatósági orvos és állatorvos, a honvéd zászlóalji főorvos, a közig. biz által kijelölt egy mérnök, egy építész és egy gyógyszerész és a fennebbiekhez hasonló számban a törvényhatósági közgyülés által saját kebeléből választott tagok, mint tanácskozó, véleményező és indítványozó testület. A bizottság járvány idejében járványbizottsággá alakul, mely esetben elnökségét az egyébként a bizottság által választott elnök helyett az alispán, il. polgármester veszi át, s terjedtebb hatáskörrel bir, jelesül annyiban is, hogy a belügyminisztériummal, s más hatóságokkal közvetlenül felebbezhetők, azaz a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtandók. Budapesten a járványbizottság támogatására külön helyi járványbizottság támogatására külön helyi járványbizottságok is alakíthatók a kerületi előljárók elnöklete alatt. A központban - a belügyminiszterumban - van külön egészségügyi osztály, államhivatalnoki minőségben alkalmazott orvosokkal. Van továbbá a közegészségi ügyek tudományos tárgyalására hivatott, véleményező és indítványozó testület, melynek cime: Országos közegészségi tanács, melynek tagjai nem tisztviselők, s mely feladatának megfelelően nem végrehajtó közeg. Áll egy elnökből, egy másodelnökből, egy jegyzőből, tizenkét rendes, s határozatlan számu rendkivüli tagból. Az elnököt a tagok által történt hármas kijelölés alapján a király, a többi tagokat a belügyminiszter nevezi ki. A kinevezés 6 évre tart. Központi végrehajtó közegek, kormánybiztosok, kiket a belügyminiszter bármely közegészségügyi ügyben és bárhová kiküldeni jogosítva van.
A közegészség elleni kihágások rendőri biráskodásnak képezik tárgyát.
A rendőri biráskodást gyakorolják: a) nagy és kis községekben a szolgabiró; b) rendezett tanácsu városokban a polgármester elsőfokulag, másodfokulag az alispán; c) törvényhatósági joggal felruházott városokban a kapitányi hivatal, Budapesten a kerületi előljáróság e célra kijelölt tagja elsőfokulag, másodfokulag a városi tanács. Harmadfoku hatóság a belügyminiszter. Az idevaló felebbezés azonban korlátozva van. A felebbezési határidő három nap, oly hatósági intézkedések ellen, melyek nem rendőrbiráskodást képeznek, 15 nap. Kihágást képez különösen: a törvények vagy a törvény alapján kiadott rendeletnek v. szabályzatoknak áthágása, amennyiben büntetett v. vétséget nem képez, a büntető törvénynek értelmében (mint p. a vesztegzár szabályainak megszegése). A büntetés 300 frtig terjedhető pénzbüntetés s behajthatatlanság esetére 60 napra terjedhető elzárás. A pénzbüntetések az illető község közegészségügyi céljaira fordítandók. Helye van továbbá rendőri elkobzásnak és lefoglalásnak is.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
