Damas
Damas (ejtsd: damasz) Ange Hiacint Maxence, báró, francia hadvezér és politkus, szül. Párisban 1785. szept. 30., megh. 1862. máj. 6. Szüleivel együtt a forradalom alatt Németországba menekült. 1805. óta az orosz hadseregben hazája és Napoleon ellen harcolt és csak a restauráció után lépett a francia hadseregbe. Résztvett mint altábornok a spanyol hadjáratban (1823), és egy évvel később had-, 1825 pedig külügyminiszterré lett. 1828. jan. 4. állásáról leköszönt és a bordeauxi herceg katonai nevelője lett. Az 1830. forradalom kitörésekor a Bourbonokkal együtt külföldre menekült. 1834. ugyan visszatért hazájába, de szerepet többé nem játszott.
2. D. Ferenc István, francia tábornok, sz. Párisban 1764. junius 22., megh. u. o. 1816. dec. 23. A forradalom alatt mint a rajnai hadsereg tisztje küzdött Mounier, Jourdan és Kléber alatt s dandártábornok s Kléber hadseregének táborkari főnöke lett. Kitünt 1796. a Rajnán való átkelésnél Neuwiednél s 1798. az egyiptomi és sziriai hadjáratokban; de Franciaországba visszatérve, elvesztette Bonaparte kegyét és a Moreau-féle összeesküvés miatt fogságba is került, melyből Murat szabadította ki. 1814-ben Mainzban szolgált mint dandárparancsnok, s a restauráció után XVIII. Lajos a párisi őrség parancsnokságával bizta meg. 1816. a csendőrség főfelügyelőjévé nevezték ki.
3. D. István Károly, chevalier, később D.-Crux herceg, francia tábornok, szül. 1754. febr. 19., megh. 1846. máj. 30. Hadi pályáját Indiában kezdette, hol mint kapitány küzdött az angolok ellen és fogságba is esett. A forradalom alatt az emigránsok soraiban harcolt hazája ellen. A Bourbonok visszahelyezése után 1814. tábornokká, pairré és herceggé lett. Az 1830-iki juliusi forradalom után elvesztette pairi méltóságát s visszavonultan élt menon-i kastélyában.
4. D. Károly, gróf, később herceg, francia főúr és tábornok; szül. 1758. okt. 28., megh. Párisban 1829. március 5-én. Mint ezredes harcolt az 1780. és 1781-iki amerikai szobadságharcban, honnan visszatérvén, egy dragonyos ezred parancsnokává lett, melylyel 1792. XVI. Lajos futását kellett volna lehetővé tennie; de katonái a döntő pillanatban elpártoltak tőle s ő maga Varennes-ben elfogatott és halálra itéltetett, de kegyelmet kapott. A közbocsánat kihirdetése után Olaszországba ment, és azután a kir. hercegekhez csatlakozott. Mint a guiberoni expedició egyik vezére Calais-nál hajótörést szenvedett s a köztársaságiak kezébe jutott 1795., de másodizben szabadonbocsáttatott. A császárság alatt visszavonultan élt Párisban és nem vállalt el hivatalt, a Bourbonok restaurációja után azonban megérkezett az ő ideje is: XVIII. Lajos pair-ré, vezérőrnagygyá és a chevaulegers csapatok parancsnokává nevezte őt ki, sőt 1825. hercegi rangra emelte. A Mémoirs relatifs á la Révolution-ban (20 kötet, Páris 1823) megirta XVI. Lajos varennes-i letartóztatásának hiteles történetét.
5. D. Roger, gróf, francia tábornok, szül. 1765. megh. 1823. szept. 18. Tizenkét éves korában a francia hadseregbe lépett, de nemsokára megszökött; orosz szolgálatba állott s az 1787-iki orosz-török háborúban harczolt; a török tengernagyi hajó ellen intézett vakmerő támadásáért s az Ocsakov ostroma közben kimutatott bátorságáért ezredessé nevezték ki 1789. hazatért Párisba, honnan a forradalom kitörésekor Bécsbe menekült, majd ismét orosz szolgálatba állott s különösen Ismail meghóditása alkalmával tünt ki. Artois grófot 1792-ben Champagne-ba kisérte; az ottani szerencsétlen hadjárat után Pétervárra, majd Angliába ment, s 1796-1797. Condé herceg alatt a rajnai hadseregben szolgált. Később a nápolyi király hadseregébe állott és Mack főparancsnoksága alatt több csatában harcolt hazája ellen. A restauráció után visszakapta előbbi méltóságait s Lyon parancsnokává neveztetett ki. Mikor azonban I. Napoleon Elba szigetéről visszatért, D. csapatai is hozzápártoltak, mire azután D. XVIII. Lajossal Belgiumba futott. A második restauráció után a képviselőház tagja lett, majd ujra Lyon parancsnoka. Ez állásban a Grenoble-ban támadt mozgalmat vasszigorral elnyomta. (Grande Encycl. XIII.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
