Czinka
Czinka (keresztneve ismeretlen), 1. hires cigány zenész, szül. a XVII. század második felében; őt és két fiát (Sándor és Ferenc) tartják a hires Rákóczi-nóták: Rákóczi siralma, Rákóczi kesergője, Rákóczi bucsúja Rákóczi és Bercsényi nóták szerzőjének. Az öreg és két fia. II. Rákóczi Ferencet Rodostóba is elkisérték. Az öreg C. ott meg is halt; két fia azonban - kik közül az egyik a hires Czinka Panna atyja volt - a fejedelem 1735 ápril. 8. történt halála után hazájába visszatért. Akkor kezdtek elterjedni nálunk a fentemlített dalok és nóták, s majdnem bizonyosnak vehető, hogy zenéjök Rodostóban keletkezett.
2. C. Panna, az öreg Czinkának unokája, a mult század elején Somogy vmegyében született. Megh. 1772. Már 9 éves korában oly tisztán hegedült, hogy a szép reményekre jogosult gyermeket több gömör vmegyei földbirtokos s köztük különösen földesura Lányi János, saját költségükön Rozsnyóra küldték, hogy ott a hegedüjátékben kiképezze magát. A kis Pannát a jeles városi karmester tanította. Rövid idő alatt nemcsak a hegedűjátékban, de a zenében is oly rohamos haladást tett, hogy már 12 éves korában általános bámulat tárgya lett; 14 éves korában férjhez met egy ügyes Viola di Gamba-t játszó cigány zenészhez, s nem sokára férjével és annak két fivérével egy kis zenekart alapított és ezentul hire napról-napra terjedt, ugy hogy ünnepélyek alkalmával 20-30 mértföldnyire is elvitték. Jó földesura a Sajó partján nemcsak kis házat épített számára, de bandájának minden 2 évben uj szép vörös ruhát is csináltatott. Ott a Sajó partján élt Panna boldog családi életet. Később már egész zenekara fiaiból állott. Sok pénzt keresett és teljes életében takarékos lévén, szép vagyont hagyott övéinek. Végrendeletében meghagyta, hogy diszruhájában gyémántos gyűrüvel temessék el, s melléje kedves Amati-hegedüjét is, melyet Csáky bibornoktól kapott ajándékul. Sirjára földesura emeltetett emléket. C.-tól mindössze három mű maradt fön. Legtöbb szerzeményeinek azonban csak cimét ismerjük, ilyenek többek közt: a «háromszáz özvegy nótája», a «halotti tánc» és az «ősapáink dala». Fenmaradt szerzeményei a legremekebb «hallgató magyar» fajtájuak, valóságos gyöngyök zenei tekintetben és minden később szerzett e fajta művek mintájául tekinthetők. Műveit 1890. adta ki Káldy Gyula A régi magyar zene kincsei c. gyüjteményében.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
