Cycas
Cycas L. (növ., álszágófa, pálmatobzos, pálmapáfrány, szágópáfrány), a róla nevezett család génusza. Alacsony, többnyire ágatlan fák, törzsük hengerded, a tetején szép, szárnyas, a páfrányokéhoz hasonló levelekből alakult koronát visel, s ennek a közepéből a C. termő növényén a nagy tobozgyümölcsök fejlődnek. Ázsia, Ausztrália és Polinézia tropikus vidékein 15 faja van. A C. revoluta Thunb. Khinában meg Japánban mintegy embermagasságu fa, levele 2 m. hosszú, sallangjai szálasak, igen nagyszámuak, ugyhogy a C.-levél mintegy disztollhoz hasonlítható. Törzsének tetején a bele keményítővel van tele, amelyből szágót lehet nyerni, de ez nem jut kereskedésbe. A C.-szágóból, mely a következő, meg a C. inermis Lour fajból is nyerhető, Khinában és Kokhinkhinában kenyeret sütnek. Ez a szágó azonban korántsem olyan jó mint az igazi szágópálmáé. Európában a C. mint disznövény kelendőbb. Gyakran a levelével mint «pálmaággal» diszesítik a koporsót (békepálma), olykor-olykor a halottkisérők is a kezökben viszik. Franciaországban virágvasárnap a templomi ünnepies szertartásnál használják. A C. circinalis L. barnabolyhos, 12 m. magas fa, levele 2-3 m. hosszu, levelkéje szálas, lapos, nem begöngyölödött szélü, mint a C. revolutáé. K.-Indiában, a Molukki-szigetek, Japán stb. homokos és hegyes tájain gyakori. Gyümölcse ehető, megcukrozva fogyasztják. Fiatal, fejlődésben levő levelét meg a levélnyelét főzelékül v. spárga módjára elkészítve eszik. Magva éretlenül hashajtó. V. ö. Állevél.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
