Csík-Szereda, rend. tan. város Csík vmegyében, (1891) 1789 magyar lakossal; Csík vármegye törvényhatóságának, az adó- és kir. tanfelügyelőségnek, kir. törvényszék és ügyészségnek, telekkönyvi hatóságnak, államépítészeti hivatalnak, állami állatorvosnak székhelye; van itt járásbiróság, közjegyzőség, pénzügyőrbiztosi állomás, adóhivatal, csendőrszakaszparancsnokság, takarékpénztár, polgári leányiskola, gazdasági szakiskola, felsőbb népiskola, ovoda, közkórház, szövőipari tanműhely; sörgyár, többféle egyesület; posta- és táviróhivtal, postatakarékpénztár. Itt jelenik meg a Csíki Lapok (V. évf., szerk. Bocskor Béla) és egy Gazdasági Értesítő (IX. évf., szerk. T. Nagy Imre) c. lap. C. 1558 már mint város említtetik. Várának építési idejét Szt. László korára teszik, de az akkori vár valószinüleg a gazdasági iskola telkén állott. A mostani Mikóvárat Mikó Ferenc 1621. építette, 1661. azonban a törökök lerombolták s romjaiból csak 1714-ben építette fel gróf Steinwille István tábornok mai alakjában. III. Károly alatt az első határőri ezred tisztikara lakott benne. Azóta részint laktanyául, részint megyeházul szolgált s most ismét honvédségi laktanya. C. határa csak 83 ha., amit maga a város foglal el. V. ö. Orbán Balázs, A Székelyföld leirása. Pest 1869. II. k. 23-34.