Cser-erdő
Cser-erdő v. cserüzem. Cserhéj (l. o.) előállítása céljából legtöbbnyire a tölgyerdőt használják, melyet e végből 15-25 éves sarj-erdőüzemben kezelnek, mert a fák kérge e korban tartalmaz aránylag legtöbb, t. i. 20% csersavat.
1. ábra.
A C.-t akkor vágják je, mikor tavaszszal (ápr.-máj.) a nedvforgás már megindult, mert ez időben válik le legjobban a héja fától és csersavtartalma is legnagyobb. A ledöntött fákat fakalapácscsal vagy könnyü balta fokával megveregetik, kopogtatják a végből, hogy a héj lehetőleg egy darabban váljék le a fáról, mi különféle alaku hántófa, hántókanál vagy hántókés (l. az 1. ábrát) segélyével történik.
2. ábra.
A lehántott kérget azután szárítás céljából rakásokra (l. a 2. ábrát) állítják fel, hogy a levegő hozzáférhessen, vagy pedig keresztbevert karókból készített bakokra (l. a 3. ábrát) fektetik, és ha a száradás a kellő fokot elérte, kévékbe kötik, mely állapotban kereskedésbe kerül. Kivánatos, hogy a héj száradása gyorsan és minél kevesebb megázás mellett menjen végbe. Helytelen szárítási mód, vagy tartós nedves idő beállta penészfoltokat idéz elő a kérgen, mi a csersavtartalmat csökkenti s a héj árát leszállítja. Néhol, kivált Franciaországban, a kérget az álló fákról is lehántják, oly módon, hogy a héj a törzs felső részéről le nem választva, a fán lógva maradjon s igy megszáradjon. Bár az álló fákon a héj megszáradása jól megy végbe, a fekvő fák lehántása van mégis inkább gyakorlatban, mert utóbbi eljárás mellett a héj a fa csúcsáig lévén lehántható, több a kéregnyereség.
3. ábra.
A kéreg értékesítését illetőleg megjegyzendő, hogy az erdőbirtokos a kéregtermelést saját kezelésében végezheti, vagy vállalkozónak adja a munkát, és előre megállapított áron és mérték szerint veszi át a megszárított kérget; vagy végül a vállalkozó a kijelölt csererdő részt becse szerint a kialkudott áron előre megveszi és minden munkát saját kockázatára végez. A kereskedésbe jutó kéreg árát közönségesen suly szerint határozzák meg, mire annak minősége is befolyást gyakorol. Szelid éghajlatu vidéken, kedvező fekvésben p. déli lejtőn nőtt kéreg, fiatal fák héja, mely még nem szakadékos, hanem sima, mely állapotában tükörkéregnek hivják, a törzs derekáról, nem pedig csúcsáról vagy aljáról származó héj értékesebb, miért is jobb áron fizetik, mint az olyant, mely nem ily elsőrendü minőségü. Hazai viszonyokból eredő adatképen legyen itt tájékoztatás céljából felemlítve, hogy egy kat. hold csererdő több évi átlagban 22-26 éves állabokból, eltérő minőségü termőhelyről 35, egész 52 köbm. fát és 28, egész 44 q. szárított cserhéjat szolgáltatott; a holdankint és évenkint nyert öszszes pénzjövedelem a nem csekély termelési költség (9 q.-kint fuvar nélkül 1 frt 10, egész 1 frt 80 kr.) leszámításával 3 és 8 frt között, a cserhéj ára pedig annak minőségéhez képest q.-kint 2 frt 20 és 5 frt 30 kr. között ingadozik. V. ö. Szécsi: Az erdőhasználattan kézikönyve (Budapest 1884).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
