Csecsmirigyek
Csecsmirigyek vagy emlők (mamme, állatoké ubera), lényegileg módosult faggyumirigyek, a nagy mellizmok elülső felszinén a bőr alatt feküsznek, nőnél a 3-6 v. 7. bordáig terjedve, férfinál a 4-ik bordaközti térben. Mekkorasága változik és nagyobbára a jelenlevő zsirszövet mennyiségétől függ; a férfié hiányosan van kifejlődve. Elülső felszinén a kúpidomu csecsbimbó (papilla mamme) emelkedik ki, környezve a barnavörös szinü bimbóudvartól (arcola mamme); az utóbbi többnyire 3-5 cm. átmérőjü, a bimbó maga változó hosszu, rajta végződnek a mirigykivezető csövek (ductus lactiferi) szűk nyilásokkal. A csecsmirigy több (15-22) külön karélyból (lobi mamme) van összetéve, melyek mindegyikét külön kötő- és zsirszövet választ el a szomszédjától. Számfeletti vagy járulékos mirigyek nőknél és férfiaknál egyaránt fordulnak elő a mellen vagy másutt is, p. a hónaljban, vállon, a háton vagy a combon; ezek tejet is elválaszthatnak, ami néha férfiaknál is előfordul (u. n. gynecomasta). L. még Csecs.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
