Creuse
Creuse (ejtsd: krőz), 1. Franciaország folyója, a Millevache fensik északi lejtőjén, Féniers közelében, egy 920 m. magas hegy lábánál ered és 235 km. hosszu folyás után Port-de-Piles alatta Viennebe torkollik. Moutier d'Ahunön alul, 56 m. magas viadukt alatt halad el. Jobbról a Roseillet, Bouzanne-t és Claise-t, balról a Sedellet és gartempeot veszi föl; az utolsó 8 km.-ben hajózható, 2. Département Franciaország középső részében, Cher, Indre, Haute-Vienne, Correze, Puy-de-Dome és Allier közt, 5568 km2 területtel, (1891) 284,666 lak. Déli és északkeleti részei szagatottak; a de la Marche-hegyek legyező alakjában ágaznak szét: köztük mély szakadékokban, jardnak nevezett kavicsos mederben folynak a ptakok; a legmagasabb csucsok a DK-i részeken vannak, ilyenek: a Cradoux-de-Chirouse melletti 931 m., a Féniers melletti 920 m., a Farges 799 m. C. vizei mind magában a départementban erednek és a Dordogne vagy Loire vidékéhez tartoznak; az előbbihez csak a Chavanon, az utóbbihoz pedig a Cher, a Creuse, a Taurion és a szép Jarrezux vizesést alkotó Maulde tartozik. Az időjárás hüvös és gyakran hirtelen változik; az esőmennyiség aránylag nagy. A szén, és Lavaveixnél Ahum mellett a kisebb vas-, ólom és cink az egyedüli bányászati termékei. Meleg forrás az Evanxi. A főtermék a rozs 81890. 1 millió hl.), azután a gesztenye. A rétek és legelők nagy kiterjedésüek és azért az álattenyésztés virágzü (1887.7840 ló, 184,021 szarvasmarha, 756,240 juh, 59,606 szertés). A főbb iparágak: a szőnyeggyártás Aubussonban és Felletinben, a porcellán- és papirgyártsá Bourgganeutben. A département 4 arrondissementre oszlik, ezek: Guéret, Aubusson, Bourganeuf és Boussac. V. ö. Méroires de la Société des sciences nat. Et arch. De la C. és Joanna, Geogr. Du dép. de la C. 1882.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
