Costa-Rica
Costa-Rica. Közép-Amerika egyik köztársasága az Atlanti-tenger, Nikaragua, a Csendes-oceán és Kolumbiának Panama nevü tartománya közt. Ettől az 1856-ki szerződés szerint az Agua Clara patak, a de las Cruces hegyek gerince és a Dorado választják el. Területe 59,570 km2. A köztársaság D-i részében a Talamancai-cordillerák huzódnak el DK-ről Ény-nak Kolumbia határától a San Joséi-fensíkig. Az áthatolhatatlan erdőkkel borított, átlag 2000 m. magas hegylánc minkdét oldalán fensíkok terülnek el, amelyekbe itt-ott oldalágak nyulnak ki. A legnagyobb hegycsucsok D-ről É. felé: a Pico Roblado (2110 m.), a Pico Blanco (3100 m.), az Ujum (2620 m.), a Montaňa Dota (2400 m.). Ez utóbbitól É. felé a Cerros de las Cruces, K-re a Cerro Chiripo ágazik ki. Az 1250-1600 m. magasan San Josei-fensíktól É-ra a hegyek megváltoztatják irányukat és Ny-Ény-nak huzódnak; köztük sok a vulkán. K-en van a Turrialba (3435 m.), amely csaknem állandóan füstölög, Ny-ra tőle az Irazu (3507 m.), amelynek egyik kráterje még szintén működésben van; csucsáról mindkét oceán látható. A többi vulkán a Barbá, a de les Votos v. is Poas (2500 m.), a Miravalles, amelyen gájzirok fakadnak, és végül a kettős csúcsu Orosi. A 12 vulkán közül 4 még most is működik. Vizei bár számosak, de mind rövidek; a Tempisque, a Rio Grande de Tarcoles, a de Pirris és a de Terraba a Csendes-oceánba; a Reventazon, a Chirripoból és Barbillaból alakult Matina az Atlanti-tengerbe, a rio Frio a Nikaragua-tóba, a San Carlos, Sarapiqui pedig a San Juanba torkolnak. Az Atlanti-oceán partján a Limon-, a Csendes-oceán partján pedig a Nicoya- és Dulce-öblök a világ összes flottáinak biztos menedékül szolgálhatnának. Éghajlata oceánikus. C.-nek, miként egész Közép-Amerikának megvan a meleg, mérsékelt és hideg zónája, az egyes helyek magassága szerint. Egyenlő magasság mellett az Atlanti-oceán-melléki részek melegebbek, mint a Csende-oceán partvidéke. A Ny-i vidékeken nagyobbára májustól nov.-ig esik az eső, az év többi része száraz; az Atlanci-oceán környékén nincs száraz évszak, de a legnagyobb esőzések akkor vannak, mikor a nap a zenitben áll. Hosszabb megfigyelések alapján csakis San-José klimáját ismerjük; itt az évi középhőmérséklet 21,91° (a leghidegebb 11,75°, legmelegebb 29,75°). Az esős napok száma 151, az esőmennyiség: 1868 mm. Flórája és faunája olyan, mint Közép-Amerikáé.
A lakosok és az angyagi műveltség.
A köztársaság összes lakóinak száma (1892 febr. 18-iki népszámlálás szerint) 243,205, akik között mintegy 7000 indus. C. lakói őrizték meg Közép-Amerikában legjobban az európai tipust; ők egyszersmind azok, akik a legtevékenyebbek. Az indus türzsek: a chiripo-k, blanco-k, valiente-k, talamanca-k és pranco-k. A lakosság főfoglalkozása a földművelés és állattenyésztés. Az előbbire nézve C.-nak az az előnye a többi középamerikai álamokkal szemben, hogy a megművelt föld (az egész területnek mintegy 20-ad része) nagyobbára kis birtoskosok kezében van. Legfontosabb terméke az országnak a kávé ( az 1890-ki termés 15,5 millió kg.), azután a banána (1891. Az Egyesült-Államokba kivittek 40,000 tonnát 2 millió frank értékben) cukornhád, kaucsuk, kakaó, és a festőanyagot szolgáltató fák. Élelmi seek dolgában bevitelre szorul. Az állattenyésztés a nagy kiterjedésü legelők dacára nem nagyon jelentékeny. 1890. A szarvasmarhák, juhok és lovak összes számna 354,929 volt. A külkereskedelem jó kikötőinél fogva igen élénk. A bevitel értéke (1891) 8,3 millio peso, a kivitelé: 9,6. A fő kiviteli cikkek: kávé, banána, festőfák, bőrök és kaucsuk, a bviteliek: iparcikkek (szövetek, gépek, üveg- és porcellánáruk) és liszt (főképen Chiléből). Legélénkebb kikötők: Punta; Arenas (forgalma 1891. 192 hajó, 188,147 t. tartalommal) és Limon (186 hajó 223,646 t.). A vasúti vonalak hosszusága 258 km., a táviróvonalaké: 1000 km.
Alkotmány és közigazgatás.
C. alkotmánya (1859-ből, amelyet 1871. És 1882. Módosítottak) a többi köép-amerikai államok mintájára van szervezve. A törvényhozó hatalmat a 4 évre, közvetett módon választott 21 tagból álló kongresszus gyakorolja. A pozitiv és passziv választói jog a 21. Életévhez van kötrve. A végrehajtó hatalmat a kongresszusi tagok mintájára 4 évre választott elnök gyakorolja, akit ujra megválasztani nem lehet. Vele egyidejüleg 3 «jelöltet» v. is helyettest is választanak. A halál- és minden meggyalázó büntetése el van törölve. 1870. Óta a vallásgyakorlat teljesen szabad. A helyi adminisztrációt választott hatóságok gyakorolják. A köztársaság 5 tartományra és 2 comarcara van fölosztva; amazok San José, Alajuela, Cartago, Heredia, ugyanoly nevü fővárosokkal és Guanacaste, Liberia székhelylyel; a comarcak: Punterenas és Limon, ugyanily nevü székhelylyel. Az igazságot békebirák, járási alcalde-ok, tartományi törvényszékek és egy semmítő szék gyakorolja. Az iskolák száma 1886. Volt: 260 nyilvános, 20,000 tanulóval és 96 magán, 3000 tanulóval. 1830. Még csak egy, 1887. Már 10 sajtója volt. Az 1892 márc. 31. Lejárt pénzügyi év szerrint a bevételek: 58 (közvetett és közvetlen adók: 2280, vámok 2274 millió), a kiadások: 54 millió pesot tettek ki. Az államadósság 1892 ápr. 1-én 21,6 millio peso volt. A katonai erő körülbelül 600 rendes katonából és 12,000 nemzetőrből áll. A főváros San-José. A köztársaság színes: kék, fehér, vörös, fehér, kék vizszintes irányban; a vörös kétszerakkora széles, mint a többi.
Történelem.
K-i parjait 1502. Kolumbus, Ny-i partjait 12 évvel későbben Espinoza fedezte föl. A spanyolok ezután gyorsan meghódították. 1520 körül már fennállottak San Joséban és Cartagoban a Solano Juan és Alvaro de Acuňától alapított gyarmatok. Az első gyarmatosok nagyobbára Spanyolországnak Galicia nevü tartományából származtak. Az indiánok uralmuk ellen több izben föllázadtak, különösen a XVII. század végén és a XVIII. elején. Míg C. spanyol uralom alatt állott, Guatemalának volt része 1821. Függetlenségének proklamálása után a középamerikai konfederáció tagja maradt 1838-ig. Azóta független köztársaság; a függetlenné tétel Carillo elnök műve. Az ugynevezett federáltak pártja megkisérlette ugyan 1842. Morazan vezérlete alatt a hatalmat kezébe ragadni; Carillot számüzetésbe küldte, de még ugyanazon évben José Maria Alfaro legyőzte és Morazant kivégeztette. Nagyon emelte jólétét Juan Rafael Mora elnök kormánylata; az ő vezérlete alatt C. jelentékeny részt vett 1856-57. Az angol kalóznak Walkernek elüzésében. Morát 1859. A liberálisok és a velök egyesült idegenek elüzték és az országnak uj alkotmányt adtak. 1860. Mora megkisérlette uralmának visszaállítását, de legyőzetett, fogságba esett és agyonlővetett. 1882. az alkotmányt ujra módosították. 1885. Soto Bernardo elnöklete alatt C. részt vett Barrios (l. o.) egyesítési tervei ellen. 1887. Nikaraguával kötött szerződést, amelynek értelmében jogot nyert a tervbe vett interoceanikus csatorna fölött felügyeletet gyakorolni. 1888. Az Egyesült-Államok elnökének itélete a Nikaragya felőli határát végleg szabályozta. 1889 óta Rodriguez az elnöke.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
