Cortez
Cortez Fernando v. Hernando, Mexikó meghódítója. Szül. Medellinben Estremadurában 1485., megh. Sevilla mellett Castilleja de la Cuestában 1547. Jogtudományt tanult, de utóbb hadi szolgálatba lépett és 1504. Nyugat-Indiába hajózott, ahol őt Haiti kormányzója, Ovando, fontos ügyekkel bizta meg. 1511. Velasqeuz kormányzóval Cubába ment és ott annak titkárává lett. Dacos természetü volt és gyakran összeveszett a gazdájával, de olyan derekasan végezte dolgát, hogy Velasquez mégis megtartotta szolgálatában. Cubán bányái és ültetvényei által meg is szedte magát. Velasquez, miután kétszer sikertelenül próbált Mexikóba behatolni, haramdszor Cortezt bizta meg tervének végrehajstásával. Yucatant megkerülva apart mentén hajózott és Tabasco városát ostrommal vette be. Erre az ottani indiánusok elismerték a spanyol főhatóságát, adót fizettek és 20 rabnőt adtak neki. Közöttük volt Marina C. kedvese, aki azontul a hódító hű kisérője és tolmácsa volt. Onnan a part mentén tovább vitorlázott és 1519 ápr. 21. San Juan de Ulloánál kötött ki, ahol a benszülöttek barátságosan fogadták. Mexikó, királya, Montezuma, hallani sem akart arról, hogy Corteznak táborába menjen, de pompás ajándékokat küldött neki, amelyek még inkább fölizgatták C. kincsvágyát. Miután Cholulát is elfoglalta, Montezuma őt nov. 8. A főváros kapuja előtt fogadta és egy palotába szállászolta be, ahol C. ágyuit is fölállította. Néhány spanyol katona meggyilkoltatása következtében nov. 17. Elfogatta a királyt és igen kegyetlenül bánt vele. Névleg azonban tovább hagyta uralkodni és utóvégre arra kényszerítette, hogy ismerje el V Károly fönhatóságát és évi adó fizetésére kötelezze magát. Mexikóban auztán lázadás tört ki C. ellen és ő Montezuma meggyilkoltatása után kénytelen volt a városból menekülni. 1520 julius 1-én éjjel nagy veszteséggel vonult vissza. Jul. 8-án érte el Tlascalát, ahonnan, miután a Velasqueztól ellene küldött katonaság is hozzája csatlakozott, december 28. Ujra Mexikó ellen indult. Bevette Tezcucot, az ország második városát és az lett főhadiszállása. Onnan előbb a tóparti városokat foglalta el, azután 1521 ápr. 28. Mexikó ellen intézett rohamot. Hosszu, véres harc után csak jul. 27. Sikerült a városba jutnia és csak aug. 13. Adta meg magát a város teljesen. C. azután csakhamar az egész országot elfoglalta és V. Károly őt «Uj-Spanyolország» fővezérének és főkormányzójának nevezte ki. C. fölépítette a fővárost, az országot rendezte és a kereszténységet terjesztette. Azonban nemsokára vádat emeltek ellene V. Károlynál és mikor 1526. A császár vizsgálóbirákzat küldött Mexikóba, C. önként Spanyolországba metn. Ott a császár nagy kitüntetéssel fogadta és megjutalmazta, de csak mint fővezért küldte vissza Mexikóba, melynek polgári ügyeit egy uj hatóságra bizta; utóbb azután Mendozát nevezte ki Mexikó alkirályának. Cortezt a mellőzés nagyon bántotta, hát ujra fölfedező utra indult és nagy fáradalmak után 1536. Kalifornia félszigetét fedezte föl. Azután visszatért Spanyolországba, de ott hidegen fogadták, követeléseire nem hallgattak és végre testben, lélekben megtörve, visszavonult Castilleja de la Cuestába. Mexikóban temették el; de holtteste 1823. Eltünt. C. fiának, don Martinonak cimei és birtokai utóbb a nápolyi Monteleone hercegi családra szálltak. V. ö. Prescott, Geschicte der Eroberung von Mexiko; Folsom, The dispathces of Hernando C. (New-York 1843); Helps Life of Hern. C. (london 1871., 2 köt.). Castillo Bernal Diaz, Cortez kisérője irta meg leghitelesebben Mexiko meghódítását. L. tov. Solis művét: Hist. Di conquista de Mexico. Magyarra ford. Brózik K. Winsor és Bancroft műve: Narrative and critical history of America.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
